Józsefváros múltja

Címkék: józsefváros

2008.11.27. 15:17

Budapest nyolcadik kerülete, északon a VII. és a XIV., keleten a X., délnyugaton a IX., nyugaton az V. kerület határolja. Területe 6,83 km2 , népsűrűsége 13.487/km2 . Gondozott parkjainak területe 299 000 m2, melynek nagyobb részét az Orczy-kert adja.

Fejlődésében nagyban közrejátszott, hogy a Duna három teraszán fekszik,
106-110, 115, illetve 120-122 m tengerszint feletti magasságban.

A török hódítók kiűzése korában a városfalakon kívül helyezkedve el mocsaras, tavakkal tagolt terület volt, amit földművelésre osztottak szét: 1718-ban 20 majorság, szőlőtermesztések és kertészetek alakultak ki. A mai Rákóczi tér és Blaha Lujza tér között téglaégetők nyíltak 1720-1760 között, ekkor kezdődött meg a betelepülés. 1777-ben Mária Terézia trónörökös fiáról Józsefváros-nak nevezték el. Pest terjeszkedése a városfalakon túl jelentős középületeket és paloták építését eredményezte:

  • 1798. Semmelweis Kórház,
  • 1790. Állatgyógyászati Iskola,
  • 1817-ben ideiglenes helyet kapott a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos Széchenyi Könyvtár,
  • 1837. Nemzeti Színház.

Az1838-as árvíz az egyszintes agyagépületeket elpusztította (1255 házból 249 maradt) ,az újjáépítés korában kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a főbb utak bérházai is felépültek. A betelepülés, a közlekedés (1866: lóvasút, 1899: villamosvasút) és a gyáripar (főleg vasútépítés - Ganz és MÁVAG - és bérkaszárnya-építés) fejlődésével volt összhangban: Józsefváros lakosainak száma 1890-re 91 303 főre nőtt, ami a főváros 18,8%-át jelentette. Józsefváros kisiparos kerület maradt, az iparosok mellett itt élt a pesti zsidóság szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. Írók és művészek is nagy számban laktak erre.
A közművelődést olyan nevezetes intézmények szolgálták, mint az 1847-ben átadott Polack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeum, vagy a Fellner és Hellmer által tervezett Népszínház (Nemzeti Színház) a Blaha Lujza téren. A Kiskörút közelében és a Nemzeti Múzeum mögött Ybl Miklós tevékenységének köszönhetően kialakult a „józsefvárosi palotanegyed”, itt épült fel 1865-ben az Országház is. A XIX. század végén épült ki az Üllői út mellett az Orvostudományi Egyetem klinikanegyede.
A II. világháborúban a józsefvárosi épületek mintegy 90%-a sérült meg. Az újjáépítéskor főként a romos házakat tették lakhatóvá, új házat nemigen húztak fel, 1950-ig a foghíjak épültek be. Józsefváros Budapest egyik legelhanyagoltabb kerületeként konzerválódott. A bérházakat államosították, és sorsukra hagyták, karbantartásukat és felújításukat mellőzték, így azok fokozatosan leromlottak. Belső-Kőbánya üzemeinek csatolása, a Ganz és a MÁVAG egyesülése (1958) és az országos fontosságú vállalatok (pl. Május 1. Ruhagyár) termelésbe állása ellenére Józsefváros kisiparos kerület maradt.
Jelentős szerepet játszott a városrész az 1956-os forradalomban, melynek fontos eseményei az itt lévő Rádióhoz illetve a Corvin közhöz kapcsolódtak. Az 1960-as 70-es években indult városrekonstrukció számos területen fejlődést hozott, a városrész kulturális életének jelentős lökést adott, hogy az egykori Ludovika Akadémia épületébe költöztették a Magyar Természettudományi Múzeumot, és az Orczy kert is egyre inkább a kulturális és szórakoztató rendezvények színterévé válik.


 

A bejegyzés trackback címe:

https://8ker.blog.hu/api/trackback/id/tr35791480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.