Aszongya a polgi fő-fő sajtósa a fészbukon, hogy:

kocsisféasz.JPG

Szóval nem csak a pártmédiába és a pártlappá avanzsált kerületi lapba mer megnyilatkozni (egyes híresztelések szerint ez utóbbi már nem is jelenhet meg anélkül, hogy a polgi személyesen, saját kezűleg ki ne javítaná), hanem kerületi lakosok kérdéseire is válaszol. 

Ketten megyünk, viszont szeretnélek bevonni benneteket is: nyájas olvasó, kerületi lakos, te mit kérdeznél a polgitól? 

Jöhetnek kommentbe ide, fészbukra, mélbe - ahogy tetszik. 

Természetesen minden kérdés-válasz felkerül ide.

Rajta hát, kérdezzük ki a polgit!

 Bár sosem fogom megérteni, miért kell egy kutyát a városban, beton- és aszfaltdzsungel közepén tartani, el kell fogadnom, hogy a kutyá(so)k köztünk élnek. Mi meg a kutyaszarral/pisivel, ami főleg az ilyen esős időben szerez remek élményt...

Jó viszont tudni, hogy a kerület is ingyen ad zacsit a kutyaszarnak. Érte kell menni ugyan, de ennyi séta mindenkinek kell! 

Kerületi ingyen zacskó a kutyapiszok-kérdéshez?

Igen, van, csak pl a 8kerblogon én még nem találkoztam vele.

A mellékelt képen, a helyszínen (1082 Leonardo u. 2.) sem látszik,
hogy ide bizony be kell mennie minden kerületi kutyatartónak, hiszen ingyen kutyapiszok-szedő zacskót osztanak. Minden hétköznap munkaidőben.

Az ajtó mellett jobbra egy fehér csengő és már nyitják is. Mindig
kedvesen fogadnak, megkérdik, hány tekercsre tartok most épp igényt, aláírom, hogy köszönöm szépen és már megyek is tovább.

Ingyen van. Tessék menni. Minden kerületi kutyásnak.


Nem eltévedni:

k_archie

És tényleg: elmentem, becsengettem és kinyílt az ajtó. Fiatal hölgyek engedtek be, kérdezve mit akarok. Kutyazacsit, feleltem, mire egy nagy fiókot kihúzott, benne fekete tekercsekben a zacskók. Mennyit?-kérdezte. Mennyit lehet?-kérdeztem vissza. Hány kutya van?-fogott meg. Egy sem, csak kíváncsi vagyok, hogy megy ez a dolog. Bemondásra. Itt egy űrlap, név, cím, aláírás, kutyák száma, és akkor kiadom az igényelt mennyiséget.

Mi a max? -nézem a papírt. 8 tekercs 3 kutyához.

És miért nem tájékoztatják erről a lakosságot? De hát benne volt az újságban! Melyikben? A Józsefvárosban. Ki olvassa azt...?

És miért nem a kutyaszaredény mellé teszik ki? Mert ellopják. És miért nem raknak ki matricát az edényre, hogy itt lehet kapni zacsit? Mert benne van az újságban...-zárult be a kör.

Ki kell rakni minden úttúrás (felújítás) mellé a feliratot, hogy ki, miért és mikor. Aztán úgy marad.

Táblát vissza nem szedünk! 

Ez aztán szülhet érdekes dolgokat:

 

 

 

Kattintásra megnőnek! 


Táblák (31ke).jpg

Nos, ha gyanútlan látogatóként erre járok - Népszínház utca - azt hiszem, ez megint csak a hanyag meló, politikusi lózung, hiszen úgysem csinálnak meg semmit időre.. lásd négyes metró.

Ha meg túúrista, akkor azt is hihetem, ez ennek készült. 

A táblák azért vannak, hogy tájékoztassanak, ugye?

Amit talán megértettem, az a folyamat, hogy a rendszerváltás után a hajléktalanság esztétikai és közegészségügyi alapon lett rendvédelmi kérdés, holott társadalmunk szociális stigmája. Szakemberek bizonyára meg tudják nevezni azt a fordulópontot, ahol a politikai álláspont megváltozott, én csak józsefvárosi lakosként, szemlélőként szégyelltem magam az elmúlt időben. A kukázókból a Jófiúkat és a rendőröket elkerülendő megfigyelőhálózat hatékonyan működött, kiépült a rendszer, gyorsan igazodtak, hiszen a megélhetés a tét.

Belém égett a kép, amikor valamelyik reggel a munkahelyemre sietve nem álltam meg a Lujza utcában, amikor egy nem hajléktalan idős bácsin - aki kukázott- gyakorolt egy kis csoport rendőr. Azóta is sajnálom, hogy én sem voltam az a jó érzésű ember, aki megáll, és nem hagyja szó nélkül a történteket. Nem tudok azon változtatni, hogy az a bácsi ott és akkor egyedül maradt. Annak, örülök, hogy még áprilisban visszavonta a kukázást tiltó rendeletét a VIII. kerületi önkormányzat, amire állításuk szerint adminisztratív okokból volt szüksége Remek, bár megnyugtatóbb lett volna, ha az együttérzésre hivatkoznak és munkahelyeket teremtenek.

Az „életvitelszerű közterületen tartózkodást” szabálysértéssé nyilvánító törvény ellen tiltakozott kb. 30 ember ülősztrájkkal 2011. november 11-én a polgármester úr irodáját elfoglalva. E bejegyzésben ígértem, hogy nyomon követi a 8kerblog a fejleményeket. Mint Vojtonovszki Bálinttól megtudtam, a bíróság nem fogadta el érvelésüket, megbüntették a résztvevőket, a Koppány utcai ülősztrájkban is érintettek tízezer Ft bírságot kötelesek fizetni, a többiek figyelmeztetésben részesültek. Lehet, hogy támogató bulit szerveznek, hogy előteremtsék a szükséges összeget, vagy közmunkával váltják ki.

Programajánló- Üres lakások menete II.

2012. június 3-án vasárnap 13:30-tól II. János Pál pápa tér (volt Köztársaság tér)

A Város Mindenkié csoport 2012. június 3-án sétát szervez a VIII. kerületben, hogy felhívják a figyelmet a kihasználatlanul álló ingatlanokra. A séta során bemutatunk néhány üresen álló épületet és azt, hogyan lehetnének hasznosíthatóak szociális bérlakásként.

Az AVM szerint csak a VIII. kerületben kb. 500 önkormányzati lakás áll üresen, kihasználatlanul, melyekre az önkormányzat havonta 2.080.212 Ft-ot költ. Ezekben a lakásokban ma hajléktalan emberek lakhatnának, szerintük ez kézenfekvő.

Érzékenyítő cikk a hajléktalanokról, ajánlom számos kommentelőnek, még mielőtt hozzászólnának a bejegyzéshez.

Schádi Tamásnak is fizetnie kell, a bemutatkozását itt olvashatjátok.

A Civilváros koncepcióról már többször is szó volt, ezúttal a kerületi ellenzék egyik pártja próbál párbeszédet kezdeményezni egy fórum formájában. Az LMP véleménye a folyamatról:

"Az elmúlt hónapokban több kérdésben is egyre aktívabb civil aktivitás mutatkozott meg a kerületben. Mindeközben Józsefváros Önkormányzata is számos olyan döntést hozott, amely érinti a kerületi civil szervezetek mindennapjait. Benyomásunk az, hogy ezek a kezdeményezések és intézkedések nem mindig találkoznak, illetve, hogy annak ellenére, hogy dr. Kocsis Máté 2011 szeptemberében a nyilvánosság elé tárta civil koncepcióját, a civilek és az Önkormányzat együttműködésének keretei nem lettek lefektetve.

Az LMP ezért 2012. május 24-ére egy olyan nyilvános találkozót kezdeményez. A vitán az önkormányzat, az LMP és a civil szervezetek képviselői ütköztetik véleményüket a Józsefvárosi Önkormányzat tavaly meghirdetett Civilváros koncepciójáról, és arról, hogy működhetnek együtt a politikai és társadalmi célokat kitűző szervezetek egymást segítve, egymás véleményének és céljainak tiszteletben tartásával a kerület fejlődéséért."

Meghívott vendégek:

1. Szabó Tímea, az LMP országgyűlési képviselője

2. dr. Kocsis Máté, polgármester (Fidesz)

3. Balogh István Szilveszter, józsefvárosi képviselő (Fidesz)

4. Jakabfy Tamás, józsefvárosi képviselő (LMP)

5. Kánya Kinga független szakértő (aki a 2011 őszén szervezett Civil Egyeztető Fórum eredményeit mutatja be)

Időpont: 2012. május 24.

Helyszín: Részeg Szabó étterem alagsora, Népszínház utca 26.

Amikor átvettem a Józsefváros kártyámat, elsősorban a kerület iránti gesztusnak éreztem, praktikus hasznát nem gondoltam, mert nem hittem abban, hogy pont azokon a helyeken nyújt kedvezményt, ahova járok. Pedig a kedvenc helyem, a Műterem Kávézó a Tavaszmező u. 19-21-ben elfogadóhely; ma vettem észre hangosan sikítással kísérve a felfedezést, ami lássuk be, elég ciki volt.

A Kávézó a Mütyürgyár ékszereinek és folyamatosan változó kiállításoknak ad otthont, kínálata és a minőség sokkal jobb, mint az Olasz Intézet kávézója és valaha a Hauer volt. Állítólag egy kávégép köré épült, mert a tulajdonos kávészeretetét egyre fokozódó és növekvő kávéfőzőkben fejezte ki. A végén az ipari géphez kávézó kellett, majd lett is.

A kártyát mindig magammal hordom, még úgy is, hogy a régi címer van rajta. Munka után kávé helyett fröccshöz a rizlinget választottam, amit ajánlok mindenkinek, természetesen mértékkel.

FucK

Címkék: tavasz hangulat fuck tér föld napja józsefváros

2012.04.22. 18:34

P1000567.JPG

A fenti kép nem a Kossuth téren készült, ez év februárjának szökőnapján, amikor 78 fát és 480 négyzetméternyi cserjét irtottak ki hajnalban, hanem a Kálvária téren, április 22-én, a Föld napján, pontosan déli tizenkettőkor, épp harangoztak, bár ez a képen nem látszik. A Kossuth téri fákat hamarosan követte Károlyi Mihály, az első Magyar Köztársaság elnökének szobra, ha jól tudom Siófokra telepíti ki a Kormány.A fenti fákból néhány a Horváth Mihály térre kerül, ahol, a hírek szerint Kocsis Máté is jelen lesz, amikor a fák végleges(?) helyükre kerülnek.

Az alanti kép pár száz méterre a Kálvária tértől, a Kőris és a Kálvária utca sarkán készült, ugyancsak a Föld napján, a déli harangszó után mintegy fél órával. Itt nem jelent meg senki és semmi ezen a nevezetes napon. Virágozzék minden virág. 

P1000569.JPG

Szabó Gáborunk a polgármesternek tett beszólás lemondás után most a kerületi kapitányt ekézi, érdekes dolgokról rántva le a leplet és tanácsot is ad neki nyílt levél formában:

 

Tisztelt Salgó Úr, Kedves László!
 
Bocsáss meg, hogy nem rendőrkapitányként szólítalak meg, de mivel Józsefváros közrendvédelmének politikai vezetőjeként volt alkalmam igazi rendőrkapitánnyal együtt dolgozni, így e megszólítást megtartom neki. Tudod, Perlaki ezredesre gondolok, Józsefváros Díszpolgárára, akinek az irodájában tartózkodsz átmenetileg, és akivel öt évnyi sikeres együttműködésben kitakarítottuk a drogot, meg a prostikat a kerületből.
Nem is volt komolyabb problémánk egyikkel sem, amíg meg nem érkeztél a kerületünkbe. Mióta itt vagy, újra tele van Józsefváros mindkettővel. Valamit nagyon elrontottál. Meg is mondom, hogy mit.
 
Tulajdonképpen egyszerű: kerülnöd kellett volna a rendőri pályát. Ha az ember édesapja olyan magas beosztású rendőr, mint a Tiéd, akkor nem szabad megkísérelni a nyomába lépni. Ő egészen az országos rendőr-főkapitányi székig jutott, az pedig e pálya csúcsa. És hát folyamatosan állnod kéne az összehasonlítást Vele, az meg nyilvánvaló, hogy tragikomikus történet.
 
Biztosan jól esett, hogy arany váll-lapos, határozott kiállású egyenruhások lovagoltattak a térdükön, és biztosan látod ennek azóta is hasznát villámgyors előmeneteledben. Ám ez már édeskevés a való élet viszonyai között, mikor vezetőként kéne helytállnod, egy nehéz kerületben.
Itt már csak korlátozottan működik a védőháló, a prostik és a drog valósága a Te problémád és nem szaladhatsz minden nap védelemért magas beosztású protektoraidhoz. Persze azért megteszed, de kezdesz terhes lenni a számukra is, hidd el.
 
Te átmenetileg, tudatos karrier-építésed egyik állomásaként tartózkodsz a nyolcadik kerületben, egyfajta kötelező penzumként, hogy aztán megérkezhess a ranglétra következő fokaira, és csatlakozhass végül valami jó kis iroda-komplexumban székelő tábornok-ismerőseidhez. Mi viszont itt élünk. Mi már akkor is harcoltunk a rendjéért, amikor Te még gimnazista voltál. És harcolni fogunk azután is, ha ellépdelsz innen a ranglétra következő fokaira.
Pár dolgot azért elmondok, így utólag is, még egyszer…
 
Biztos emlékszel, mikor a 30 aktivista megszállta a polgármesteri irodát. Te éppen ugyanazon épület földszintjén tartózkodtál, hogy átvegyétek az önkormányzat közrendvédelmi kitüntetéseit. Fölhívtalak, és mondtam Neked, hogy kéne itt egy kis rendet tenni.
 
Az azonnali reakciód beleégett a memóriámba egy életre. Az nagyjából így szólt: „Díszegyenruhában vagyunk, és épp most lesz az ünnepség…” Röviden tájékoztattalak arról, hogy addig nem lesz ünnepség, amíg a polgármester nem tud kijönni az irodájából. Ja, és arról is, hogy ne nagyon várjál érdemérmet addig a közbiztonság javításáért, amíg a kerület vezetőjének irodájában sem tudod azt megteremteni.
 
Na, csak följöttetek egy emeletet, nagyjából tucatnyian. A másik, amit sosem fogok elfelejteni, az a kétségbeesett arcod, amikor megláttad a valóságot. Tudod, nálam ott és akkor leírtad magad. Ha valaki ennyire meg tud rémülni 30 békésen üldögélő bölcsésztől, az ne akarjon drogháborúzni a nyóckerben.
 
Aztán a vitánk a teendőkről. Mondtam Neked, hogy a tényállás egyértelmű: ez itt egy nem bejelentett demonstráció, tessenek föloszlatni. Erre annyi volt a válaszod, hogy már dolgoznak a kapitányság jogászai a megoldáson…
Emlékeztetlek: az ombudsman vizsgálata nekem adott igazat, a Te intézkedéseidet pedig jogszerűtlennek minősítette. Milyen gáz ez már: egy politikus jobban tudja, mit tartalmaznak a rendvédelmi jogszabályok, mint a rendőrkapitány…
 
A kezed alá tartozik 200 rendőr. De Te mégis riadt telefonálgatásba kezdtél, hogy mi ilyenkor a teendő. Utólag is gratulálok, hogy rendbiztost és központi bevetési osztagokat hívtál 30 bölcsészre. Hallgatva a beszélgetéseidet, már vártam, mikor hívod haza az Afganisztánban szolgáló magyar alakulatokat, esetleg kérsz NATO-légicsapást. Nem is tudom, ki szánakozott Rajtad jobban: a kiérkező bevetésiek, az önkormányzat hivatalnokai, vagy a tüntetők.
 
Éppen közrendvédelmi múltam miatt meglehetősen sok józsefvárosi rendőrt ismerek. Dolgoztak is nálam közülük páran a Jófiúknál. Így aztán pontosan tudom, hogy a kerületi rendőröknek kezdetekben semmiféle gondja nem volt a Jófiúkkal. Szívesen vállaltak volna velünk közös szolgálatokat, épp úgy, mint a közterület-felügyelettel és a kerületőrséggel. Jól jött volna nekik az önkormányzat által fizetendő túlórapénz is.
 
Te tiltottad le az együttműködést. A szemembe mondtad, hogy az állomány nem akar velünk dolgozni. Akkor, amikor mindketten tudtuk, hogy ez nem igaz. Azt is mindketten tudtuk, hogy az önkormányzat térfigyelő-rendszerét arra használod, hogy a Jófiúkat figyeltesd. Mikor elmentem a BRFK-ra, hogy akkor onnan kérjek bevetési zsarukat az autókra, már aznap megjelentél ugyanott, hogy letiltasd a dolgot.
 
Milyen alapon kritizálod a Jófiúk működésének jogszerűségét, ha saját magad akadályoztad meg, hogy rendőrökkel dolgozhassanak együtt? Ezt párszor megkérdeztem Tőled, de ugye valódi választ a mai napig nem sikerült erre adnod.
Helyette azokkal, akiket barátaidnak hiszel, megosztottad azon magvas gondolatodat, hogy Te „presztízsharcot” vívsz velem… Nem vetted észre, hogy én nem harcolni, hanem közösen dolgozni szeretnék? Egyoldalú háborút folytattál hónapokon át ellenünk, amit most épp elvesztesz, de ez lényegtelen. A lényeges az, hogy Józsefváros közbiztonságát kockáztattad a magán-háborúddal.
 
Mondok még pár mindkettőnk számára ismert tényt. Mióta Te tartózkodsz a kapitányi irodában, a kamerákat néző rendőrök alig több mint fele a józsefvárosi. Kívülről hozol be tömegével rendőröket, hogy a kerületet őrizzék… Neked ez lehet, nem probléma, mert abból indulsz ki: nem kell helyismeret a bűnüldözéshez. Tán azért gondolod ezt, mert Neked sincs ilyen. De csak sétálj végig a Középső Józsefvároson, és mindjárt rájössz, hogy nem árt, ha az ember nem téved el útközben…
 
Tudod ugye, hogy egy ideje a hívásainkra soha nem jönnek ki rendőrök? Akkor sem, mikor drogosokat kapunk rajta terjesztésen, fogyasztáson, kábellopáson. Valahogy egy ideje nem érnek rá a kerületi rendőrök nagyobb fogásokat realizálni, mint amekkorát a 120 főnyi TEK-es osztag képes volt. Pedig terített asztalhoz jöhettetek volna: bizonyíték-hegyek, nagy fogás, lehet sajtóznod, mi a háttérbe húzódunk, mert nekünk az eredmény a lényeg, legyen Tiéd a babér. De nem, Te inkább presztízsharcot vívsz velem.

Gratulálok.
 
Olyan szinten lázítottál a Jófiúk ellen mindenhol, ahol csak meghallgattak, hogy sikerült elhitetned pár döntéshozóval: mi nem Jófiúk, hanem rosszfiúk vagyunk. Ennek következménye volt, hogy egy szombat éjszaka negyven fővárosi bevetési rendőr rohanta le az autóinkat a Népszínház utca kellős közepén. Drogot, fegyvert kerestek. Kicsit elbizonytalanodtak az intézkedés közben, mert élőben a Jófiúk már egyáltalán nem tűntek olyan veszélyes elemeknek, mint a Te meséid alapján.
 
Be is buktátok rendesen. Se drog, se fegyver, bocs. Annyira kínos volt a sztori, hogy még vizelet-mintát sem vettetek, mert éreztétek: abban sem lesz drog. És aztán persze egy órán belül el is engedtétek a Jófiúkat, merthát nem volt semmi ellenük…
 
Akit csak lehetett, félreinformáltál velünk kapcsolatban. A beosztottaidat, a kollégáidat, a feletteseidet, a sajtót. Biztos zavaró volt számodra, hogy egyre eredményesebbek voltunk. Mikor februárban voltak már olyan napok, hogy nem történt Józsefvárosban érdemi közterületi bűncselekmény, mikor már lehetett veszély és fenyegetés nélkül sétálni a legkeményebb környékeken is, akkor már betelt Nálad a pohár. Merthát hogy lehet, hogy egy önkormányzati intézmény 20 emberrel rendet tart ott, ahol Te tízszer akkora erőforrásokkal képtelen vagy?
 
Józsefvárosnak nem egy egyenruhába bújt könyvelő kell kapitányként, hanem egy igazi zsaru. Helyi, akinek van tekintélye a beosztottai között is, és a kisujjában van a kerület minden szeglete.
 
Kedves László!
 
Nemrég felajánlottad a polgármesternek a lemondást. Őszinte sajnálatomra nem fogadta el. De kérlek, tegyél valami jót végre a kerülettel. Ne ajánlgass. Mondjál le. Csak úgy. Kaptál tőlem segítséget: megmutattam, hogyan kell.
 
Üdvözlettel:
Dr. Szabó Gábor
a Jófiúk
lemondott vezetője

 

 

Hmm. Vajon mi lehet még a tarsolyában szabógábornak? Reméljük kiderül! :)

CIVILFOR.jpg

Tisztelt Polgármester Úr!

Ezúton küldjük a 2012. március 20-án megrendezésre került Közmegszólalás – Drogkérdés a lakosság szemével című józsefvárosi civil és lakossági fórum során felsorolt, Józsefváros Önkormányzata részvételét is igénylő problémák és megoldási javaslatok szerint tematizálva.

1. Bejelentés tárgya: Köztereken és házak közös területein rendszeres a drogkereskedelem és droghasználat

Leírás: A fórumon felszólalt helyi lakosok beszámoltak arról, hogy

-          rendszeresen szemtanúi a köztereken és a lakóházak közös területein történő drogfogyasztásnak és drogkereskedelemnek

-          a drogkereskedők és használók megfélemlítik a lakosokat,

-          egyéni, civil nyomozásra van szükség, hogy a megfelelő részletes adatok (nevek, időpontok, helyszínek) megadásával érdemes feljelentést tenni a rendőrségen a hatékony rendőri fellépés érdekében

Intézkedési irányokra tett javaslatok:

Az önkormányzatnál és a hivatásos apparátusokban szenteljenek nagyobb figyelmet az állampolgárok és civil szervezetek öntevékenységének. A fórumon elhangzott vitaindítókban illetve az önkormányzat által közzétett információkban nem sikerült eléggé hangsúlyossá tenni, hogy a droghasználattal (és más bonyolult társadalmi problémákkal) kapcsolatos feladatokban érdemes számítani az aktív és felelős polgárok energiáira, akik ezért „cserében” természetesen tájékoztatást és beleszólási lehetőségeket kérnek. Javasoljuk, hogy az önkormányzat vagy az egyik intézményének gondozásában készüljön olyan internetes oldal, ahol ezek az aktív, felelős polgárok és civil szervezetek gyakorlati támpontokat kapnak tömören, áttekinthetően, közérthetően arra, hogy a maguk eszközeivel milyen formában kapcsolódhatnak be a drogmegelőzésbe, az ártalomcsökkentésbe, az önmaguk és a közösség érdekeinek védelmébe.

Lakosság tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy milyen szervezetekkel, intézményekkel milyen részterületen vehetik fel a kapcsolatot, amennyiben droghasználat, illetve drogkereskedelem előzményeivel, tevékenységével, illetve következményével (pl. használt tűszemét) találkoznak.

2. Bejelentés tárgya: Iskolai drogprevenciós felkészítés – pedagógusok és tanulók számára

Leírás: A kerületi iskolák – mint a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinátorától megtudtuk – elegendő számban rendelkeznek a drogprevenció területén megfelelő felkészültséget szerzett pedagógusokkal, ugyanakkor a formális oktatási rendszeren kívüli módszertani felkészítés az országos kutatási eredmények alapján nem valósul meg. Az elmúlt években pályázati pénzből a pedagógiai munkának ezen a peremterületén is jelentős fejlesztések folytak az önkormányzat intézményeiben. Információnk szerint a pedagógusok körében a fogadtatása vegyes volt, az intézmények pedig csak az adminisztratív előírásoknak való megfelelés mértékéig foglalkoztak a tapasztalatok összegzésével, és az önkormányzatnál sem láttak ebben különösebb fantáziát.

Intézkedési irányokra tett javaslatok:

-          a szakterülethez értő pedagógusok rendszeres tapasztalatcserét folytatnak a szűkösen rendelkezésre álló idő hatékony felhasználásáról, az információk áramoltatásának célszerű módszereiről a tantestület tagjai között.

-          Az iskolákban folyó drogmegelőzés minőségének kiegyenlítése érdekében szükséges volna szervezési garanciákat keresni. Erre jó megoldás lehet a rendszeresen működő kerületi munkacsoport (még ha az iskolák irányítása jövő évtől a kormányhivatalhoz kerül is).

civilfórum drog 211.jpg

3. Bejelentés tárgya: Az MNP „szomszédsági rendőr” részprogramja tapasztalatainak hasznosítása

Leírás: A Magdolna Negyed Program keretében az önkormányzat és a kerületi rendőrkapitányság közös fejlesztése volt a szomszédsági rendőr projekt. A koncepció egyfajta hazai előzményének tekinthető a körzeti megbízotti hálózat. A program kiegészítő jövedelmet biztosított a túlmunkában részt vevő rendőröknek, szervezetfejlesztési szempontból pedig nagyon értékes, hogy a tapasztalatokat – szakértői támogatással – rendszeresen megbeszélték a programban részt vevő rendészeti szakemberek. Bár erről a szupervíziós munkáról tudomásunk szerint részletes dokumentáció készült, a tapasztalatokat mind az önkormányzat, mind a rendőrség csak az adminisztratív előírásoknak való megfelelés mértékéig dolgozta fel. A program nemzetközi díjat nyert, az önkormányzat és a rendőrség is ebből az alkalomból sikernek értékelte, a hírek alapján döntés közeli állapotban volt a folytatása, majd nem lehetett többé hallani róla. A döntés természetesen a vezetők kompetenciája. Ugyanakkor az, hogy a tapasztalatokat a saját apparátusok és a rendészeti fejlesztések iránt érdeklődő közvélemény számára szervezetten nem összegezték, a programról komolyan vehető értékelés nem történt, pazarlás a ráfordításokkal és a programban részt vett szakemberek felhalmozott tapasztalataival. Ezt még mindig nem volna késő pótolni, és a tanulságokat a későbbi fejlesztések előtt mérlegelni.  

4. Bejelentés tárgya: Önkormányzati és civil, lakossági kommunikáció, tájékoztatás rendeszerének fejlesztése

Leírás: A lakossági fórum átfogó tapasztalataként észrevételezzük, hogy a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat apparátusain belül hiányos rendezettségű belső és a külső (lakosság felé történő) kommunikáció rendszere – mindez elmondható

-          az egyes döntések előkészítő, véglegesítő és meghozatalt követő tájékoztató szakaszára egyaránt, továbbá

-          a fenti intézmények által megkezdett, megvalósuló továbbá lezárt programok, döntések előzményeinek, tapasztalatainak, hatékonyságának felmérésére, összegzésére, és az egymást erősítő szinergiák kialakítására.

GUSZ.jpg

Intézkedési irányokra tett javaslatok:

Az önkormányzat a saját és a partner apparátusokban, ahol lehetségesnek és hatékonynak tartja, alkalmazzon eljárásokat a munkatársak szervezett tapasztalatgyűjtésére, tudásmegosztására, szupervíziójára. A korábban végzett nagy költségvetésű szolgáltatásfejlesztések apparátusi tapasztalatait – a szűken vett adminisztratív kötelezettségeken felül eddig csak kis hányadban összegezték.  Ez pazarlás az önkormányzati szakemberek felhalmozott tudásával, és még mindig nem késő pótolni. A tudásmegosztást érdemes időről időre összekapcsolni valamilyen szakmai és lakossági nyilvánossággal. Ez javíthatja a módszerek minőségét, növelheti az önkormányzat iránti bizalmat, fokozhatja az apparátusok szakmai elismertségét. A fejlesztési programok lezárásával az önkormányzatnál teret nyert az a nézet, hogy a szakértői tevékenységet belülről oldják meg. Emellett szakmai és pénzügyi érvek egyaránt szólhatnak, ugyanakkor érdemes ügyelni, hogy az apparátusok ne zárkózzanak be, ne utasítsák el a kívülről kapható impulzusokat. A munkatársak idejét a tapasztalatcsere célszerű formáinak kidolgozásával lehet hatékonyan hasznosítani: az írásbeliség és a személyes találkozás hagyományos és újító formái, esetleg keverve.

Összegezve:

Ezúton kérjük Józsefváros Önkormányzatát ás Polgármesteri Hivatalát , hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban elvégzett, minden információ szerint tartalmas munkának, az ott megfogalmazott helyi céloknak és eszközöknek minden lehetséges úton adjanak prioritást. Ez ugyanis biztosan közel áll a helyi szakértői és lakossági tapasztalatokhoz (ami a Nemzeti Drogstratégiáról nem garantáltan elmondható). 

Továbbá kérjük a közérdekű bejelentés elbírálását és a javaslatok beépítését az intézkedések során.

Kelt, Budapest, 2012. április 10.

 A „Civil érdekmegjelenítés Józsefváros szomszédságaiban és negyedeiben” című programot megvalósító civil szervezetek .

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karácsony Sándor u.22. - Anzix 2006-ból 
 
(Néhány kiegészítés és utánlövés az  5 7 9 2 című, a minap megjelent cikkhez.)
 
Én nem tudom, hogy a minapi cikkemben, melyben a rendkívüli bérleményellenőrzés egyes megnyilvánulásait gyűjtöttük egybe, nem vetettem-e el nagyon a sulykot, az egyes kifogásolt módszereket illetően.
Most ugyanis, hogy megkaptam a Környezettanulmány/Jegyzőkönyv nevezetű adatlapot, mely még családi állapotom és hiányzó bútorzatom iránt is érdeklődik, (nem tudom, a páncélszekrény pl. az –e?) csakúgy, mint a (nem önkormányzati illetőségű) közműmérők és havi jövedelmem iránt; nos, hidd el, meleg, családias érzés s egyben zavart gyanú fogott el: hát lehet, hogy mégis megszeretett engem, tévelygő fiát az önkori, s netán adoptálni akar, vagy épp jó partit lát bennem? Csábító, de vagyok ami lettem, s maradok a „családtalanok óriás családja, mely a többség törvényét túlkiáltja” mellett, iránt és szerint.
 
Ám ez a környezettanulmány mégis igen hasznos egy valami, kár, hogy csak bérlői vonatkozásban dolgozták ki. Ezért most mi, lakók, átnyújtunk a bérbeadónak ennek (szerződéses) pandanját: a 100 %-ban önkormányzati lakóépületekről készült – életviszonyainkat és lakhatásunkat önkormányzati-tulajdonosi mivoltában vizsgáló - adatlapunkat, melyet ezúton mellékelünk szíves kitöltésre. És így azt is megértjük, belátjuk, miért nem – vagy csak szelektíve – válaszoltak eddig leveleinkre; hát persze nem küldtünk adatlapot! Tehát:
 
Környezettanulmány/Jegyzőköny
 
 
Készült a ………………….100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóépület szerződéses bérlői megbízásából
 
Jelen vannak……………….. ..Önkormányzat részéről
                   …………………..Kisfalu Kft részéről
                    …………………A bérlői közösség képviseletében
A rendkívüli bérleményellenőrzést elrendelő képviselőtestületi határozat száma:……………-
 
                                                           Tárgypontok
 
  1. A lakóépület állaga az ellenőrzés időpontjában
            ¤ felújított, ¤ átlagos, ¤ lelakott, ¤ romos, ¤ felújítandó
 
  1. A legutóbbi felújítás időpontja, mértéke, az esetlegesen elmaradt munkálatok ütemezése, póthatáridői
  1. Az elmaradt vagy/és szakszerűtlenül végzett felújításokból/javításokból származó, a lakhatás minőségét befolyásoló állagromlási tényezők (pl. szakszerűtlen szigetelési vagy épp a lakók által végzett, kontár barkácsolásokból eredő vizesedési, bűzelzárási, beázási, szerkezeti korrodálódási /stb./ hibák lajstroma)
  1. A (hatvan éve takarítatlan, ellenőrizetlen, közegészségi, élet- és vagyonvédelmi veszélyforrásként működő) pincék, mellékhelyiségek állapotáról szóló, utolsó vagyonkezelői jelentés időpontja
  1. A legutóbbi ténylegesen elvégzett közegészségügyi intézkedés időpontja, és az intézkedés végrehajtásáért felelős intézmény/személy megnevezése
  1. A rendkívüli közegészségügyi lakossági bejelentések kezelése (ld.: m.f.)
-         az állattartás rendjének ellenőrzése
-         az idők során változó közegészségügyi rendelkezések (pl. a dohányzással és más, időközben megváltozott életmódbeli és –viteli szokásrendekkel, pl. öko-szempontokkal kapcsolatos rendelkezések) törvényi adaptációja
-         más, szintén a fenti változások következtében elavult rendeletek (óvóhely- és pincehasználat, porolás rendje, stb.) törlése
  1. A „szociális szükség- és tartaléklakások” címen „nyilvántartott” – de valójában évek óta üresen amortizálódó – az épített és szociális „állagot” egyaránt lerontó lakások és egyéb helységek ügyének felelősei, beleértve a szakszerűtlen toldozgatások, diszfunkcionális (és törvénytelen) „csatlakoztatásét” is.
     És végül, pontokba nem szedve ugyan, megkérdeznénk, ki beszél itt kenetes hangon a   nemzeti épített örökség – benne a még annál is szakadtabb „populációval” – védelméről?
     Csak nem a törvényalatti sötét hordák? S kik azok akik, a „malasztból is kifogyván,
     maradnak üres kézzel, üres ég alatt”.
 
 
(Várjuk olvasóink javaslatait, észrevételeit a civilforumsorozat@gmail.com címre.)

 

 

 

Rövid, ám annál gyorsabban ívelő karriert futott be a polgármester tanácsadója városüzemeltetőként. Amilyen meredeken ívelt felfelé, úgy lefelé is. Lemondó levele:

Tisztelt Képviselő-testület!

Törvény biztosította jogomnál fogva, az abban szereplő azonnali hatállyal a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat intézményvezetői megbízatásáról és közalkalmazotti státuszomról lemondok.
Jelen iratban kizárólag a rendkívüli lemondást megalapozó tényekkel foglalkozom. Minden mást, mélyebbet, tágabb körűt csak szükség esetén hozok nyilvánosságra.
Ezen eljárás alapja annak alátámasztása, hogy munkáltatóm nem biztosítja a feladatom ellátásához szükséges környezetet. Munkajogi helyzetem összetett, ugyanis a Józsefvárosi Képviselő-testület és a Polgármester egyaránt a munkáltatóm. Feladatom elvégzését utóbbi lehetetlenítette el.
Ezúton is köszönöm a Képviselő-testületnek, hogy minden alapvető feltételt az intézmény kialakításához és fejlesztéséhez biztosított. Az Alapító Okirat, az SZMSZ elfogadása, a költségvetési szükségletek biztosítása, vezetői koncepcióm és személyem támogatása olyan körülményeket teremtett, melyek biztosították munkám végzésének megfelelő technikai körülményeit. Remélem, úgy érzik, hogy az elmúlt 5 hónapban méltónak bizonyultam bizalmukra, és a rendelkezésre álló időt az önkormányzat szándékainak megfelelően, kerületünk élhetősége javításának szenteltem.
Egy intézményt azonban nem csak jogi, anyagi, és technikai eszközökkel lehet ellehetetleníteni. Annak komplex szervezeti kultúráját, belső tartását, moralitását könnyű lerombolni, ha az első számú kerületi vezető nem áll ki mellette, amikor arra szükség van, és az első kényelmetlennek, konfliktusosnak tűnő helyzetben kihátrál, gyakorlatilag elhatárolódik annak tevékenységétől. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy magát a konfliktus-helyzetet nem a Szolgálat hozta létre, mégis bűnbakként, elhallgatandó, bűnös dologként kerül ki e helyzetből.
Pedig a Szolgálat létezik. 100 emberrel tartja rendben nap, mint nap a kerületet. Teszi ezt azóta is, hogy kulcselemét, a Jófiúk Biztonsági Csoportot meghurcolták. Más azonban a munka hatásfoka, ha azt az emberek küldetésből, lelkesedésből, vagy pusztán kötelességtudatból végzik.
Néhány szót a Szolgálatról. Nem véletlenül került integrált rendszerként megszervezésre. A rend ugyanis továbbra is komplex fogalom. Biztonság, tisztaság, rendezettség, gyors reagálás, probléma-megelőzés. Komplex feladat elvégzéséhez pedig komplex szervezeti kultúra, erős csapatszellem tartozik. Az egyes igazgató-helyettesek önálló ágazatokat irányítanak, de a terepen szükség szerint mindenki mindent csinál. Konkrét feladatától függetlenül minden egyes dolgozó tudja, hogy a rend egészéért felel. Azért rendelkezik mind a 100 alkalmazott mobiltelefonnal, hogy bármilyen problémát azonnal jelezhessen. És jelez is. Azért motorizáltuk a Szolgálatot, hogy rugalmasan tudjunk bármilyen problémát, bárhol, és a legrövidebb időn belül elhárítani.
A szervezeti kultúra ennek megfelelően két alapelemre épül: 1. probléma-megoldás. 2. bajtársiasság. Akik ugyanis a terepen élnek, ott töltik életük nagy részét, azok megtanulják, hogy számítaniuk kell egymásra. Megtanulják a kölcsönösség elvét. Ha valaki nem segít a másikon, akkor neki sem fognak legközelebb segíteni.
Erőm, időm legnagyobb részét e szervezeti kultúra kialakításának szenteltem. Azt gondolom, sikerrel. Minden dolgozó, a takarítótól a kertészeken, karbantartókon át a biztonsági őrig csapattagként él, és büszke arra, hogy részese lehet városa rendben tartásának. A Szolgálat emberei nem fizetett kötelességteljesítők, hanem küldetéssel bíró, érzelmileg motivált kiváló emberek. Nálunk nem szégyen takarítónak lenni, hanem fontos, nélkülözhetetlen feladat.
A Szolgálat egyben társadalmi integrációs szerepet is betölt. A romák aránya legalább egyharmad, és ez a vezetésben és a beosztottak szintjén is arányos. Nincsenek együttélési problémák. Nincs „roma és fehér” kérdés. Csapat van, ha úgy tetszik: család.
A 100 ember nem csak a munkaidőben tart össze, hanem a nap 24 órájában, bármikor számíthatnak egymásra. És mindannyiuknak van családja, és vannak barátaik. A Szolgálat valós, közvetlen társadalmi kivetülése legalább 2000 józsefvárosi polgár. Akik tudnak különbséget tenni a jó és a rossz között és törekszenek arra, hogy kerületünkben rend legyen. Amit vezető koncepciómban anno írtam, mostanra valóság: igazi kolónia épült ki. Ezek az emberek megbecsülik a feladatukat, megbecsülik a munkát, amit az önkormányzat biztosít nekik. Biztonságban, egymásra számítva, közösségben élnek, és ennek társadalmi hatása jóval fontosabb, és hosszabb távon eredményesebb, mint a puszta biztonsági, tisztasági, vagy karbantartási feladatok elvégzése önmagában.
A Szolgálat büszkesége a Jófiúk. Terepen dolgozó embereink tudják, hogy bátor és erős emberek védik meg őket bárhol a kerületben. Mert érik atrocitások a takarítót a Diószeghy, vagy a Lujza utcában, ha nincsenek a Jófiúk. És tudja a takarító, hogy csak meg kell csöngetni a telefont és két percen belül bárhol ott vagyunk. És büszkék rá, hogy ugyanazt a mindenre odafigyelő szemet viselik az egyenruhájukon, mint a Jófiúk.
A Szolgálatnál nem PR-okokból lett egységes formanyelv kialakítva. Minden emberünk, minden autónk ugyanannak a rendszernek az egyenrangú része. Mindenki mindenre odafigyel. A Jófiúk jelzik a tisztasági gondot, a takarítók jelzik a biztonsági problémát. És ha komoly a gond, mindenféle utasítás nélkül a környéken lévő összes autó és ember, eredeti feladatától függetlenül azonnal a helyszínre siet.
Ha kell a rend, kelljenek azok az emberek is, akik azt fenntartják. A Szolgálat egy egységes egész, abból modulszerűen nem lehet kivenni részeket. Ha a testből a szívet kiveszem, ne csodálkozzak, ha az összeomlik. Jófiúk nélkül nincs Szolgálat, ezt 2000 ember tudja, csak a Polgármester nem.
Nem teheti meg egy polgármester, hogy nem áll ki az emberei mellett, pláne akkor, ha azokat hazug vádak érik. Nem nyilatkozhat a támadások idején „átszervezésekről”, mert akkor nem cáfolja, hanem megerősíti a gyanút, hogy valami bűzlik a Szolgálatnál. Nem hallgathat, amikor ki kell mondani az igazságot.
Lojális ember vagyok. Intézményvezetőként elfogadtam a polgármesteri utasítást a nyilatkozati tilalomról. De nem hagyom besározni az embereimet. Ha ehhez az kell, hogy kiszakadjak az önkormányzati kötelékből, akkor így teszek. Lemondok, mert a Polgármesterbe vetett bizalmam megrendült. Nem dolgozom olyan vezetőnek, aki PR-okokból Józsefváros legodaadóbb, leghűségesebb és legbátrabb katonáit cserbenhagyja.
100 ember és a velük együtt élő 2000 ember nem tudja, hogy mi történt. Ők tudják, hogy a Jófiúk becsületes, tiszta emberek. És nem értik a polgármesterüket. És egyre több a kérdés, amit sem magam, sem az igazgatóság többi tagja tiszta szívvel nem tud megválaszolni. Semmilyen lojalitás nem kényszeríthet arra, hogy tisztességemet feladjam, hogy embereimet hazugságokkal vezessem félre. Nem fogom azt mondani nekik, hogy a Polgármester számít rájuk, ha egyszer ennek az ellenkezőjét tapasztalják. Agyonhallgatott szervezet lettünk. Páriák, az önkormányzat zabigyerekei. A munkánk persze kell, a rend persze kell, csak azok nem, akik azt nap, mint nap fenntartják.
Józsefváros rendőrkapitánya kezdetektől fogva nem hajlandó semmiféle együttműködésre velünk. Ezer javaslatot tettünk, szóban, írásban. Egy hónapja mégis megállapodtunk, szóban. Vállalta, hogy írásba foglalja az együttműködést. Valószínűleg így tudja kellő ideig húzni-halasztani, hogy ne legyen belőle semmi. Józsefváros rendőrkapitánya tart attól, hogy másfél tucat önkormányzati biztonsági ember napi 24 órás közterületi jelenléte bebizonyítja: nem is kell olyan sok ahhoz, hogy Józsefvárosban rend és nyugalom legyen. Teszi ezt annak ellenére, hogy közös feladatunk lenne az élhető, biztonságos Józsefváros megteremtése.
Ezt a témát szükség esetén részletesen is kifejtem. Lemondásom keretei közé csak annyi fér bele, hogy megkérjem a Képviselő-testületet: kérdezze meg Józsefváros rendőrkapitányát, hogy miért nem hajlandó együttműködni a Jófiúkkal…
Egy polgármesternek persze ezer lehetősége van arra, hogy egy kerületi rendőrkapitányt rávegyen az együttműködésre. Rengeteg rosszízű megbeszélésen vagyunk túl, és képtelen vagyok bármi olyasmire visszaemlékezni, mikor a Polgármester határozott álláspontot képviselt volna.
Ha úgy tetszik, egyedül maradtunk. Józsefváros terepén rendet tartani nem lehet a kerület vezetőjének stabil támogatása nélkül. A terepen konfliktusok vannak, ez ilyen műfaj. Rendet teremteni és azt fönntartani nem lehet úgy, hogy naponta változtatom a véleményemet: a rend alapja a stabilitás.
A Polgármester elmúlt hetekbéli tettei és nem tettei súlyos károkat okoztak a várost rendben tartó szervezet moráljában, motivációjában. Arra kérem a Képviselő-testületet, hogy hozza helyre ezt a hibát. Álljon ki amellett a szervezet mellett, melyet létrehozott. Biztosítsa bizalmáról az elbizonytalanodott embereket. A Szolgálat minden tagja büszke a Jófiúkra. Mindannyian tiszteletbeli Jófiúk, mert ők valóban tudják, mit jelent ez a fogalom a józsefvárosi terepen.
Ha arra jók voltak, hogy 87 embert mentsenek meg a kihűléstől februárban, egyenként minimum 300 óra havi önkéntes szolgálattal, hogy lakásokba tömegesen fűtőtesteket vigyenek, bojlereket, radiátorokat szereljenek, tűzifát, élelmet szállítsanak tonnaszám, hogy 24 órás nappali melegedőt hozzanak létre a semmiből egy nap alatt, és azt egy hónapig működtessék, akkor ne legyenek rosszak akkor sem, ha őket méltatlan támadások érik.
Ami most folyik, az szétveri mindazt, amit az elmúlt 5 hónapban megteremtettünk. Ne hagyják. Kérem.

Dr. Szabó Gábor
magánember
 

Súlyos szavak ezek. Megrendült bizalom, polgármester, aki cserbenhagyja a kerületében lakó-, azért dolgozó embereket - és mindezt a volt tanácsadója szájából tollából...

Repedezik a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Recseg-ropog.

Kíváncsi vagyok a további részletekre.

Kíváncsi vagyok a rendőrkapitány véleményére.

Kíváncsi vagyok a polgármester reagálására.

Ti mit szóltok ehhez?

Nyóckerap

Címkék: vers rap józsefváros

2012.04.13. 17:16

kaktusz.jpg

 

 

                                                   (Budaházy Gusztávnak ajánlom, tisztelettel)

 

 

Ebben a hazában
nem lehetsz hazátlan,
bűnöd, hogy szegény vagy
gyűlik a szegény had,
úri nép nem bánja,
nincs aki megváltsa.

Úgy hívnak, takarodj!
Mutasd meg a karod,
vállaltál napszámot,
rajta a rabszámod,
nincsen gáz, nincs villany
inog az ingatlan.

És a sok mihasznát,
aki csak kihasznált,
küldd el a pokolba,
ne legyél goromba,
tedd le a sodrófát,
költs hozzá új strófát.

Munkáért lakhatást!

Nem kérünk zaklatást!

Élhetőbb életet!

Nem szegény bérletet!

Kiálts egy jó nagyot!

Legyen jobb holnapod!

Nyócban az igazság,
vigyázz, mert ellopják,
agyal a hivatal,
sosem volt fiatal,
nem marad semmise,
nem segít szent mise.

Testeden poloska,
lelkeden a rozsda,
asztma és tébécé,
lakásban nincs vécé,
pincében, padláson,
bűzlik a patkánynyom.

Zsebedben csak apró,
se bruttó, se nettó,
jól laknál ebédre,
nem marad estére,
éhedet elvered,
s hozzá a gyermeked.

Rólad és helyetted,
döntenek feletted,
dagadó mellényből,
negyvenhét fillérről,
ne hagyd, hogy így legyen,
lépj túl az illemen.

Tiéd az életed,
mástól nem kérheted,
szabadnak születtél,
nézd meg, hogy mi lettél,
sorsodnak cselédje,
s mit kaptál cserébe?

Szívedben fájdalom,
kábít az ártalom,
álmokba menekülsz,
hiába hegedülsz,
elhúzzák nótádat,

nem kapsz csak morzsákat.

Örülsz, ha örülhetsz,
a pokol körülvesz,
lehet már kukázni,
ez aztán a mázli,
maradék ételen
megáll az értelem.

Nem kell több áldozat,
van másik változat,
sírjál, vagy nevessél,
ne bánd, ha elestél,

kezdjed hát elölről,
bírnád még erőből.

Jobb lenni szabadnak,
bocsáss meg magadnak,
kínodból feltámadsz,
szívedben a támasz,
cigánynak, magyarnak,

nincs vége a dalnak!

Ebben a hazában,
nem lehetsz hazátlan,

Nyócban az igazság,
vigyázz, mert ellopják,
munkáért lakhatást,
nem kérünk zaklatást!

dopeman.jpg

 Most kezdték vetíteni a 8D című filmet, ami a nyolc éve készült Nyócker 3D-s változata. Az nyilván a véletlen műve, hogy Dopeman, alias Pityinger László, a kerület szülöttje, rapper, s most már az Alternatív Köztársasági Elnök, épp nyolc éve költözött el innen. De nem erről kérdeztük elsősorban.

 

-         Miért és mióta vagy Dopeman?

-         Úgy tizenhét éves koromtól. Volt addig is mindenféle hülye rapnevem, de találkoztam egy zenével, az  akkori kedvencem, az NWA , és a Dopeman című számával és tiszteletből vettem fel ezt a nevet. Később ideológiát is gyártottam hozzá: a zeném a drog, s ha tetszik, majd visszajönnek érte újabb adagért. Most már az a baj, hogy ugyan fogyasztják a zenémet, csak megélni nem lehet belőle..

-         Mit gondolsz a mai droghelyzetről?

-         Egy fiatal számára szinte kikerülhetetlen, hogy találkozzon a droggal. Nem ezt kell megakadályozni, amúgy is lehetetlen, hanem, hogy kikerüljön a gödörből. A felvilágosítást  és nem a büntetést tartom a követendő útnak kötelezővé tenném például 10-11 éves korban a Traffic című filmet, bár durva, agresszív alkotás. Sokkal többet ad, mint a ráolvasás, meg a fenyegetődés. Az üldözés rettentő pénzeket emészt fel, sokan kaszálnak is így.

-         Lehettél volna te is díler, hisz ebben a környezetben nőttél fel

-         Szerencsém volt, a szüleim időben jól elverték a seggem,  ráadásul megtaláltam azt, amiben tehetséges vagyok, és sikeres lettem.

-         A bűnözést és a művészetet elég vékonyka határ választja el egymástól..

-         Azért megkérdezném, mi a bűnözés. Itt már jó ideje nincsenek jó fiúk, meg rossz fiúk. Van akiket meg lehet büntetni, és van akiket nem. Nem lepődnék meg, ha mondjuk az Anna bálon a klotyóban épp kokót szívna néhány jólöltözött…

-         Két világ határán lavírozol..jól érzed így magad?

-         Olykor. De inkább az elégedetlenséget érzem. Valami húz, hajt előre..

-         Küldetéstudat?

-         Mondhatjuk így is. Bár ezt a szerepet én nem kerestem magamnak. Belehúztak. Én mindig is azt fogalmazom meg, amit érzek, és ott vagyok, ahol történnek a dolgok. Mint egy jó haditudósító. És eddig legalább is arról szövegelek, amit ismerek. Ez nem karrierépítés. Mert, ha én ebből valaha is meggazdagodom, akkor én egy nagy tanár vagyok.

-         Megkerestek már politikai szervezetek?

-       Sajnos még nem. Várom a Jobbiktól az MSZP-ig a támogatást. Magyar ellenzéktől, magyar pénzt, a pártkasszából…kell egy ilyen ember, aki dühíti őket a pénzükön.

-         A himnusz miatt majdnem bírósági ügyed lett.. amúgy vallásos vagy?

-         Katolikus. De nem érem be az egyház által diktált dogmákkal.

-         Ez mondjuk eléggé kitűnik a szövegeidből. Egy gyóntatópap minimum évekre küldene el bűnbánó zarándoklatra.

-         Így igaz. Ellentmondásos ember vagyok. Így nőttem fel. Ott volt a háttérben a családi szeretet, de ott volt az utca is. Ez van.

-         Ha egy nap lenne hátra az életedből, mivel töltenéd?

-         Mennék a kislányomhoz. De  még sok erőm van és elképzelésem. Csak néha, dühös pillanataimban érzem úgy, hogy nem érdemes itt szarakodni.

-         Van-e közéleti példaképed?

-         Jézus.

-         Ez most húsvét tájt különösen aktuális. Március 15-én olyasmit mondtál, hogy a szabadságért érdemes meghalni, de élni is. Jézust megfeszítették az eszméiért…ez várna rád vagy ránk?

-         Magyarországon most szar a helyzet. Elég széles a társadalmi merítésem, a szegénytől a nagyon jómódúig.  És nagy százalékban teljes köztük a kilátástalanság. Bármennyire is le van nyomva és tompulva ez a nép, előbb-utóbb eljön az igazság pillanata. Ez a rövid távú, önző politika, amit a hatalmi elit gyakorol nem lesz folytatható. Álszent populista dumákkal nem lehet büntetlenül sarcolni ezt az országot a végtelenségig.

-         Forradalom?

-         Nem tudom mi lesz, minek kell lennie. A mostani hatalom gyakorlóinak a gondolkodását, filozófiáját kéne megváltoztatni. Mert az, hogy kell neki a lové még rendben lenne, ha másokat is engedne keresni, megélni.

-         Nyolc éve mentél el a kerületből. Visszajársz?

-         Eleinte sokat jártam vissza. Aztán ez elmaradt. Már nem nagyon van miért. Az ismerőseim, haverok, barátok szerte vannak a városban. Engem, zavar a sok kamera, más itt már a hangulat. Amikor a kocsisor létezett, az igen. Annak volt varázsa.

-         Ha tehetnéd idehoznád a türelmi zónát?

-         A köztársasági elnöki programomban szerepel, hogy haza a külföldön dolgozó lányokkal.   Én a Balaton déli partján államosítanék, körbe venném kerítéssel, belépés 21 év felett, engedélyezve lenne a szerencsejáték, a prostitúció, a diszkó, a könnyű drogok és a kokain, tiltva lennének a dizájner drogok meg a heroin . Fellendülne rendesen a vidék, de az ország is.

-         A 8D-ben a Rómeó és Júlia története elég fanyar véget ér, ez szerinted a szerelem végét, lehetetlenségét jelenti?

-         Semmiképp. A szerelem időnként bekapcsol az ember életébe, időnként meg ki. Ha szerencsés vagy sokáig marad. De mindig feltámad.

-         Te most épp szerelmes vagy?

-         Igen. Magamba.

 

(az interjút Piroch Katával együtt készítettük)

GusztiMacska.jpg

...és akikről még nem esett szó: a "társbérlők"

 

5 7 9 2

 

(Néhány adalék és feljegyzés az önkormányzati bérlakáshelyzetről, az április 20.-án tartandó lakossági fórum kapcsán)

I. Egy kis visszatekintés, avagy „hangulatjelentés” a bérlakásokról, környékükről és a „rendkívüli bérleményellenőrzés” körülményeiről

Udvari poroló a múltszázad harmincas éveiből, avagy egy (nem éppen meghitt) skanzen a századeleji  Josefstadtból, netán alvadt struktúrákat őrző tanácsrendszerbeli zárvány, melyről még pontos számadat sincs, - na mi az?  Ha ebből sem találnád ki, hát nézz szét a negyedbeli kapualjakban, ahol ráakadhatsz egy-egy rojtos „Házirendre” a messzi hetvenes évekből, mely még akkor is ott fityeg, amikor a sárga keramitkockákból – melyeket a „tervszerű karbantartás” során „ számoltak fel” – már mutatóba sem marad egy szál  sem. De minek is? Nagyrészük már úgyis a „jobb sorsra érdemes” kerületek ápolt magánházaiban díszlik, ami meg még mutatóba maradt, az úgyse passzol a repedezett zöldmohás betonhoz.

Igen, jól sejted, a címbeli négyjegyű szám nem más, mint az önkormányzati bérlakások „végösszege”, no nem a tulajdonos-önkormányzat szerint, amely erről csak egymásnak  ellentmondó adatokkal szolgál, hanem a Statisztikai Hivatal szerint, mely viszont az önkormányzati adatszolgáltatásra hivatkozva adta meg (tavaly) ezt a számot. (Na, ez az a feladvány, amiből legbiztosabban csak az mondható meg, hogy hány éves a kapitány.)

 II. A bérleményellenőrzés

 A lakó- és bérleménynyilvántartás egyes kérdéseiről - amikor erről még kikérték a véleményünket – részletes és argumentált dolgozatban fejtettük ki álláspontunkat. Rámutattunk a bérleményi nyilvántartás egyes hiányosságaira, és – a meglévő törvényességi formákon belül – egy új, a korszerű jogelvekkel és egy mai, a megváltozott életviszonyokkal vérfrissített struktúra körvonalait vázoltuk fel, összefoglalva az ötven év alatt kissé megváltozott életmódbeli, közegészségügyi, ökológiai és műszaki jellegű tartalmakat is.

A változó körülményeken kívül azonban, hangsúlyoztuk azokat a konstans tényezőket is, melyek – mint pl. a szociális bérlakás-gazdálkodásban legfőbb rendezőelvként működő ún. rászorultsági elv – mára sem vesztettek semmit az érvényükből, még akkor sem, ha a változó korok rendre új megvilágításba helyezik is ezt a hagyományosan bonyolult kérdéskört.

Ennek komplex és mélyreható vizsgálata a most folyó „rendkívüli” bérleményellenőrzés során sem valósult meg, még ha az ezzel foglalkozó képviselő-testületi határozat - pl. a lakbérhátralékosok helyzetének rendezésére – komoly erőfeszítéseket tesz is.

A gyakorlatban azonban nemhogy a háromfajta lakbér (szociális, költségelvű, piaci) jogosultsági körének következetes és gyakorlati tisztázása marad el rendre, de a bérlők valódi kilétének felderítése is.

Az alábbiakban azt kívánjuk demonstrálni, hogy a rászorultsági elv következetlen alkalmazása nemcsak a szociális szférában okoz beláthatatlan károkat, de szétdúlja, dezorganizálja a jelenleg működő, részben „tanácsi” örökségekkel és közjogi ellentmondásoktól zilált struktúrát is.

 II.1. A rászorultsági elv  ismérvrendszerének tisztázatlan vonatkozásai a bérlő személyével kapcsolatban

 
a. Nem valósul meg a gyakorlatban a bérlő személyének az időközi vizsgálata, az ugyanis, hogy létezik-e nemcsak formálisan, de a valóságban is; igen, egészen odáig menően, hogy élő személyről van-e szó, vagy holmi fantomról, akinek nevében obskurus „tettestárs” fizeti szolidan a lakbért.

Nem vicc! Az egyik legfőbb kriminalizáló tényezőről van szó!

b.  Elmarad annak a vizsgálata is, hogy a bérlő (igénylő) rendelkezik-e saját (lakhatásra alkalmas) ingatlannal. (Most meg sem kérdezzük, hogy pl. zuglói lakástulajdonos miért jut bérlakáshoz, és ha már, akkor miért fizet szociális vagy költségelvű lakbért, és miért nem piacit? Talán kitelne az albérlőjétől beszedett harmincezerből, amiből csak az önkormányzat nem lát semmit, vagy aki mégis, hát nem veri nagydobra...)

c.  A bérlemény életvitel- és rendeltetésszerű használatáról ugyan a lakástörvény és a hatályos önkormányzati rendeletek egyaránt szólnak, azonban - mint látjuk – az élő praxistól és a korszerű joggyakorlattól fényévnyire lévő távolságuk miatt, csak a jó öreg korrupciónak vetnek puha melegágyat. Eddig – beleértve a mostani „rendkívüli” ellenőrzést is - emberemlékezet óta nem ellenőrizték érdemben ezt a fontos körülményt, s ha mégis, annak lefolyása nemigen szerepel semmilyen hivatali jelentésben, hacsak a büntetőjogiban nem…

d.  Az előző pontokban vázolt anomáliák eredői sokfélék lehetnek, abban viszont megegyeznek, hogy a kialakult, akutnak is mondható helyzet legfőbb közös vonása, hogy a mulasztásos jogsértés ténye mindkét fél (bérbeadó-bérlő) részére felróható. Pregnáns példája ennek a „lakáscsatlakoztatásnak” nevezett – rendeletileg legitimált - gyakorlat, mely átláthatatlan szempontrendszer szerint csatlakoztat megürült lakásokat már meglévő és funkcionáló bérleményekhez, anélkül, hogy a már említett rászorultsági elv alkalmazása a legkisebb mértékben is érvényesülhetne. Az évek, évtizedek óta üresen álló lakások viszont valamiért nem vonzzák a „csatlakoztatásra” várókat, azok ugyanis az elmaradt vagy/és szakszerűtlen karbantartás miatt nem csak lakhatásra alkalmatlanok, de veszélyforrásként működnek a ház teljes állagára nézve is. (Ld.: vizesedés, közegészségügyi problémák folyamatos penetrációja)

III. Az albérlői rendszer felülvizsgálata

Az önkormányzati bérlői rendszer további „albérletesítésének” teljes jogi abszurdumát már többször is szóvá tettük. Erről, a gyakorlatban teljességgel működésképtelen és nyílt visszaélésre bátorító szisztémáról most csak annyit, hogy az általam ismert 17 házban egyetlen szerződött önkormányzati albérlő sincs, ellenben „álbérlőként” az erdélyi lókupectől kezdve a szolid lányfuttatón át az egyszerű kétkezi verőlegényig, felvonul a teljes menazséria.

(Mindazoktól akiket kihagytam, - mint pl. dílerek, szobáztatók és persze, a szükségverte szegények - ezúton kérek elnézést.)

Az ellenőrzés hatékonytalansága nem is annyira a két fél - bérbeadó és bérlő - kényszerű „egymásra utaltságából” adódik, hanem a szisztéma és az irányelvek áttekinthetetlen és ellentmondásos voltából, melyet sokszor még tanácsrendszerbeli szemléleti zavarok is nyűgöznek.

Fogalomtisztázás. 1. Valódi és ál jelentéstartalmak a bérlői és albérlői fogalmakat illetően

A fentebb már említett bérlői kilét pontos fogalommeghatározásán kívül tisztázásra várnak az albérlői rendszer fogalmi és funkcionális zavarai is, és nemcsak jogi, de szemantikai értelemben is.

A mindkét vonatkozásban hibás fogalom (bérlő bérlője!) helyett, új definíciót és azzal adekvát új közjogi szövegkörnyezetet javasolnánk, mely hitelesebben és életszerűbben tükrözné a valóságos állapotokat, és egyúttal világos irányt is szabna az elburjánzott és mára áttekinthetetlenné vált állapotok rendezésére.

Fogalomtisztázás. 2. Javaslat az albérlői helyett a bérleményhasználói jogosultság fogalomkörének bevezetésére

 

Nem közismert ugyan, de az eredetileg szociális rendeltetésű bérlakásokat kis számban jogi személyek is bérlik, sőt létezik olyan is, amely fizetővendég szolgálatot üzemeltet, mindezt egyébként rendeleti jóváhagyással. Ezek működése a gyakorlatban teljességgel rendezetlen, tényleges bérlői identifikációjuk átláthatatlan. Sajnos, a jószolgálati intézmények által bérelt lakásokról sem mondhatunk sokkal jobbakat.

Az első (közjogelvi) tisztázó lépés ezen a laza talajon tehát, a „bérbeadó és bérlő együttes akaratából bérleményhasználói joggal felruházott természetes vagy jogi személy” fogalomkörének a bevezetése lenne.

(Az indoklástól most kíméletből eltekintenék, de készséggel „pástra lépek” vele, ha kell.)

 

A most folyó bérleményellenőrzés – sajnálattal mondjuk ezt – számos okból képtelen eleget tenni nemcsak a fentebb felsorolt követelményeknek, de olyan elemi előírásoknak is, mint a

2/a A mindkét fél által aláíratott, tárgyi-dologi és személyi vonatkozású  Állapotfelvételi jegyzőkönyv

2/b Az ellenőrzés egészéről szóló (jegyzőkönyvi alapú) feldolgozás, mely –a már említett szempontok szerint – kiértékeli, besorolja a feltárt tényanyagot, a tapasztalt felfedett hiányosságokra pedig (megoldási) javaslatot tesz az illetékes szerveknek.

IV. Adatvédelem és személyiségi jogok a „rendkívüli ellenőrzéssel” kapcsolatban

Utoljára hagytuk az egész „rendkívüli ellenőrzéssel” kapcsolatos adatvédelmi és személyiségjogi aggályainkat, mert ugyan manapság kit érdekel ez; örüljön a bérlő, ha egyáltalán lakhat. Ezt a kissé henye kijelentésünket még akkor is fenntartjuk, ha maga az ellenőrzés, emberi vonatkozásait tekintve kulturált körülmények között zajlik.

Kulturáltan, de szabálytalanul.

A büntetőjogi vagy állambiztonsági indok, amely egyedül ad jogosultságot efféle rendkívüli ellenőrzésekre, (a lakásbeli nem önkormányzati objektumok lefényképezéséről most nem is beszélve) nemcsak jogszerűtlen, fölösen idő- és pénzpazarló, a fentebb sorolt funkciókra teljesen alkalmatlan, célját és logikáját tekintve pedig - akár a nyári mellény – kissé rövid és semmi értelme sincs.

Talán nem véletlen, hogy az erről szóló képviselő-testületi határozat nem vállalja a „rendkívüliségnek” ezt a meglepetésszerű kritériumát, s marad a „jól bevált”, rendeletileg előírt, szabályszerű kiértesítés mellett.

Végezetül és mérleget vonva, az egész intézkedést – hasznát és eredményességét tekintve – a tavaly felszerelt házbeli kamerarendszerhez tudnám hasonlítani, beleértve a tetemes költségeket is. Az egy éve felszerelt kamerákról a lakosság tudta meg utoljára, hogy kamu az egész, s csak néhány hete egy bűncselekmény gyanúja kapcsán tisztázódott kényszeredetten és dodonai módon a felelőtlen megtévesztés ténye.Talán a drogosokat és más jómadarakat kellett volna megkérdeznünk; ők ugyanis kezdettől tudták…

Már csak azt kérdeznénk, hova és kihez is forduljon bizalommal a gyámoltalan lakosság, ha rendre azt tapasztalja, hogy a kocsma-diszkó-bordély-drogtanyaként fungáló lakóépület, mely mellesleg szerény hajlékául szolgál, a legtutibb hírforrás is egyben.

(Épületfelújításról, állagmegóvásról, közegészségügyi helyzetről, az elhallgat(tat)ott Munkáért – lakhatás Programról  „és más ily fontos  emberi lomról”, majd máskor, ha lehet.)

Várjuk olvasóink javaslatait, észrevételeit a civilforumsorozat@gmail.com – címre.

budaházygusztáv