Blahán három rendőr és öt közteres felébreszt egy alvó embert, majd elviszik. Nem is bilincselnek annyi autót az elmúlt három napban, mint azelőtt, minden mozdítható ember hajléktalanra vadászik a rendvédelmi egységeknél. 

Sokkal jobb most.

 Ideje volt már, bár nem értem, miért kellett erre eltapsolni pár tíz milliót. Hétfőtől fokozott ellenőrzés van a kerületben, mindenfelé csoportosan mászkáló rendőrök és közteresek keserítik meg az utcán élők életét.

Hogy mennyire, egy kerületi lakó fészbuk bejegyzése szemlélteti:

A Guttenberg téren 2 rendőrautóból és 3 közterület felügyeleti kocsiból kiszálló közel 12 ember vitt el egy hajléktalan párt, akik a padon aludtak...

 Ugyanakkor ettől még nem lesz megoldva például a hiányzó kukák, a szabálytalanul a járdára parkoló autók, az elhanyagolt zöldterületek...Erre is van példa, videós:

Ha eddig nem volt erre pénz (paripa/fegyver), akkor most honnan lett? A polgi nyilvános vitán azt állította, 40 közteres van 4 000 hajléktalannal szemben, ezért nem tudnak mit tenni. A rendőrség évek óra emberhiánnyal küzd, fele annyi rendőr van a kerületben, mint kéne. Mi történt, hirtelen mindenhol feltöltődött az állomány? Pintér átvezényelte a szombathelyi fakabátokat ide?

Lehetett volna másra költeni ezt a pénzt? Simán. Lehetett volna ezeket az intézkedéseket meghozni a meglévő szabályok szerint? Naná! Direkt hagyták lerohadni a kerületet, hogy a csövikre fogják? Nem kérdés...

Jó gazdája a kerületnek Kocsis Máté...?

 

Kerületi börtön 2013

Címkék: kampány vicc hajléktalan mkkp

2011.09.19. 22:22

 Az a jó a kampányban, hogy mindenki kirakja az elképzeléseit. Így tett az MKKP is, börtönné változtatva egy évek óta elhagyott újságosbódét.

Szemtanúk látni véltek 1/3/7 embert, amint lemosták az üveget, majd kiragasztották a fotókat - aztán le is festették feketére a keretet is, sötét jövőt jósolva a hajléktalanoknak. Na nem mintha amúgy túl világos lenne a kilátásuk...

Nos, a lényeg lent van, de fotógép hiányában csak ilyet képet tudok mutatni - felajánlásokat a kiadóba, köszi - viszont itt a szöveg:

 

Egy hajléktalan ember elhelyezésének egy havi költsége:
Börtönben                       240 000 Ft
Hajléktalanszállón             40 000 - 100 000 Ft
Lakástámogatással            25 000 Ft
Melyik éri meg nekünk, állampolgároknak jobban?
 
 
Ez az oldala a hét végén zajló népszavazáshoz kötődik, ugyanakkor a körút felőli része a bódénak a jövőbe repít, ahol már nincsenek ilyen gondok, hiszen rend, tisztaság, egyéni higiénia jellemzi az ország minden egyes lakóját. Persze, ehhez kellett egy-két drasztikus törvény, de minden rendben van...
 
 
És hogy mi van az újságokba'? A részletek!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Csak aztán nehogy tippeket adjon a kormánynak...

 

 A kerület 30 milliót költ a népszavazásra. Van itt pénz, bőven! 

Igaza is van, a nép, az istenadta, az akarja, hogy ne legyenek csövesek az utcákon, tereken. A polgármestert az nem is zavarná, ha vannak, csak a kerületben lakókat - márpedig ő tőlük kapta a felhatalmazást, és mindent megtesz az akaratuk érvényesítéséért. 

Ha ennyibe kerül, ennyibe kerül - kit érdekel? Ha eltűnnek a csövik a közterületről, az minden pénzt megér! Nem? Gyerünk, menjünk el szavazni, és küldjük a csöviket haza!

De álljunk csak meg egy pillanatra...Mi van, ha nem lesz érvényes a népszavazás? Mi van, ha a "NEM" válaszok lesznek többségben? 

Akkor ez a sok pénz hiába lett elköltve..? 

 Népszavazásra buzdít a polgi, rögtön három kérdést is meg kell válaszolniuk a józsefvárosi szavazóknak:

1. Támogatja-e Ön Józsefváros Önkormányzatának azon rendeletét, mely tiltja és bünteti a kukázást, és a kukák kiborogatását?


2. Támogatja-e Ön, hogy közterületen életvitelszerűen ne lehessen tartózkodni?


3. Támogatja-e Ön, hogy a Polgármester tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalan-ellátás színvonalának emelése és Budapest területén történő arányos elosztása érdekében?

 Ha a testület rábólint - és miért ne tenné - akkor ősszel voksolhatunk ezekről. Az Új Szemlélet csoport nem politikai, hanem szakmai szemmel nézte meg a kérdéseket:

Kamukérdések helyett
a közvetlen demokrácia védelmében



Szakmai műhely és akciócsoportunk örömmel értesült a sajtóból, hogy Józsefváros polgármestere helyi népszavazást kezdeményez a hajléktalanság, és az ezzel kapcsolatos problémák megoldása érdekében. Örvendetes, hogy dr. Kocsis Máté is a közvetlen demokrácia híve, akárcsak mi.

Ám a kérdéseket közelebbről megnézve egyértelmű, hogy itt szó sincs valódi közvetlen demokráciáról, hiszen ezek irányított, súlyos csúsztatást tartalmazó, és nem mellesleg a választópolgárokat hülyének néző, primitív kérdések.

Kocsis Máté első két kérdése ráadásul olyan rendeletekre kéri az állampolgárok áldását, amelyek ellen folyamatban lévő vizsgálatok vannak: alkotmánybírósági eljárás, fővárosi kormányhivatali, valamint ombudsmani vizsgálat is folyik.
A guberálást önmagában szankcionáló kaposvári rendelet ellen már született egy elmarasztaló ombudsmani határozat. Egy jogász végzettségű polgármesternek ezzel igazán tisztában kellene lennie.

Az első kérdés ráadásul összemos két egymástól független jelenséget, a guberálást és a szemetelést. Ez ahhoz hasonlatos, mintha a gyorshajtók miatt betiltanánk az autóvezetést. Ráadásul a szemetelés szankcionálásának jogi rendezése egyébként is megtörtént már. Ezért igazán kár népszavazást kezdeményezni.
Amennyiben a polgármester ragaszkodik a népszavazáshoz, szívesen segítünk kidolgozni értelmes, a kerület lakossága érdekeit szolgáló valódi kérdéseket:

 

- Támogatja-e Ön, hogy a hajléktalanság megszüntetése érdekében az önkormányzat megfizethető bérlakásállományát növelje?

 

- Támogatja-e Ön, hogy a hajléktalanná válás megelőzése érdekében az önkormányzat csökkentse a szociális bérlakásban élő kerületi lakosok lakbérét?

 

- Támogatja-e Ön, hogy adóforintjaiból naponta 8000 forintot költsenek a szabálysértési bírságot kifizetni képtelen, ezért szabadságvesztéssel büntetett kukázókra?



Józsefvárosban még soha nem volt helyi népszavazás, és nem is lesz valódi ilyen fontos kérdésekben ha Kocsis Máté így teszi fel a kérdéseket. Viszont valóban megkerülhetetlen, hogy a kerület polgárai döntsenek. Ha nem sikerül elfogadható, a lakosság által is támogatott megoldásokat találni, mind szociális, mind emberi jogi szempontból az ezzel járó problémákra, Józsefváros a büntető állam mintapéldájává válik. Ez nem a fejlődés lelassulása, hanem maga a visszafejlődés, ez pedig egyik párt egyik képviselőjének sem lehet az érdeke, így minden testületi tag tevőleges támogatására számítunk! – hogy inkább a fenti kérdésekben kezdeményezzenek népszavazást.




Új Szemlélet csoport
ujszemlelet@gmail.com

 

Csak emlékeztetőül, nálunk van a legtöbb önkormányzati bérlakás a városban - azon belül pedig rengeteg áll üresen

Iványi Gábor a szegénysorsú gyerekekről

 A „hajléktalan óvoda” iránti sajtóérdeklődésre tekintettel a (más oktatási és szociális intézményeket is) fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nevében, mint ennek az egyháznak az elnöke, a következő tájékoztatást adom.

Örvendetes, hogy a szegény sorsú gyerekek helyzete sokak érdeklődését felkeltette. Hálásan köszönök minden támogatást és jó szándékú figyelmet. Ugyanakkor kénytelen vagyok néhány pontosítással élni. A szóban forgó óvodát – mely a Wesley János Lelkészképző Főiskola néhány tantermében és szociális helyiségében kezdte működését 2005-ben – az a szükség hívta életre, hogy a külső Józsefvárosban élő szegény családok nem minden esetben tudták gyermekeiket megfelelő oktatási intézménybe bejuttatni. Az érintettek státusza különféle. Vannak olyanok, akik itt kaptak szükséglakás minőségű otthont, mások albérletben élnek, szívességi lakáshasználók, vagy egyszerűen csak találtak olyan, lakhatásra még éppen alkalmas gazdátlan helyiséget, melyben legalább átmenetileg meghúzhatták magukat. Vannak, akiknek még ennyi sem jutott.

Élt például fél évig az Oltalom menhely előtt egy Lada kombiban egy, a vidéki nyomorúság elől elmenekült héttagú család, akik intézményünkbe jártak be étkezési, mosási, mosakodási és egyéb egészségügyi célokból. Szociális munkásaink minden gondjukat körüljárva arra jutottak, hogy előző, vidéki lakhelyük lakhatatlan és az élhetetlen körülmények közé bűn lenne visszaszorítani őket. Így, amikor őszre fordult az idő, a kicsiket óvodába, a nagyobbakat pedig a X. kerületben lévő esélyteremtő iskolánkba vittük.

Az óvodában (mint egyéb, vidéken is fenntartott óvodáinkban, iskoláinkban) valóban találkoztunk megrendítő jelenségekkel. A gyerekek majdnem mindenhol alultápláltak (nem tudjuk, ki találta ki, hogy „csak a krumplit ismerték, a káposztát nem”), de az biztos, hogy többen közülük nemigen ettek korábban húst, és hétvégéken is gyakran nélkülöztek. Ha az önerőből létrehozott óvodába készek voltunk is mindenféle, a kerületi jogosultsághoz alapvetően szükséges, itt mégis hiányzó szempontokat nélkülöző gyermeket befogadni, semmiképpen nem állíthatunk olyat, hogy a napot fürdetéssel kell kezdeni, vagy a szülők ne tennének meg mindent azért, hogy – minden nyomorúságuk ellenére – megpróbálják gyermekeiket megfelelően öltöztetni.

A hiányokat (olykor ruha, de főleg cipő) természetesen segítünk pótolni, és minden ilyenfajta adományt csakúgy, mint a tartós élelmiszert vagy a játékot és bármi egyebet, külső támogatóinknak hálásan köszönünk.

A Budapest VIII. kerület, Dankó utca 11. szám alatti kis intézmény (melybe ez időben negyven gyermek jár), a normatívából nem fenntartható. A szülők képtelenek anyagi áldozatot vállalni, sokakat közülük mi magunk vagyunk kénytelenek támogatni. Az is ide kívánkozik, hogy ami ruhát és játékot a felfokozott érdeklődés és segítőkészség következtében helyben nem tudunk szétosztani, azt vidéki (abaújkéri, szegedi, orosházi és több szabolcsi településen lévő, hasonló sorsú gyermekeket fogadó) intézményeinknek továbbítjuk, azok óvodásainak juttatjuk.

Kérjük az érdeklődők megértését abban, hogy (az érintettekre tekintettel is) nem szeretnénk hajléktalan óvodaként megjelölni intézményünket, még ha ez az elnevezés (egy kiváló újságíró nagyszerű felismerésének köszönhetően) alkalmas is arra, hogy a segítőkész emberek érdeklődését és jóindulatát felkeltse.

Iványi Gábor

További információk: Moldova Ágnes kommunikációs vezető
E-mail: moldova.agnes@gmail.com
Tel.: (06-1) 210-5400/266; (06-70) 372-5936

 via

 Ezért szeretem a TASZ-t  - és támogatom is, ahogy tudom a munkájukat -, hiszen joghoz értő emberek adják szaktudásukat a társadalom egészét érintő dolgokban, és azonnal fellépnek a jogsértések ellen. 

Most is így történt,  hiszen szinte még meg sem száradt a rendeletet hivatalossá tévő pecséten a tinta, máris Alkotmánybírósághoz fordultak, mondja ki alkotmányellenességét és semmisítse meg azt.

Egész pontosan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének a közterületek, ingatlanok rendjéről és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) rendeletének 5. § (11) bekezdése, valamint 15. § (2) bekezdése n) pontja ami gázos. Ezek:


- Tilos a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket – ide tartoznak utcai szemétgyűjtő edények, szelektív hulladékgyűjtő szigetek, társasházak kukái – kiborítani, azokból kommunális és egyéb hulladékot kivenni

- a közterületre kihelyezett, valamint az ingatlanok közös használatú területeire elhelyezett hulladékgyűjtőket kiborítja, azokból hulladékot vesz ki szabálysértést követ el és 50.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható

Az elmúlt héten több guberálótól kérdeztem, tudják-e, hogy tettükkel szabálysértést követnek el, és akár 50 000 forintjukba kerül? Meglepő módon mindenki tudta, sőt, volt olyan, aki napra pontosan megmondta (negyedikén, hogy 4 napja) mióta. De hát hogy hajtják be a hajléktalanokon! - mosolyogta mind és folytatta a guberálást.

Szóval jó, hogy van nekünk egy TASZ-unk, figyelnek helyettünk - ám mi is tehetünk bejelentést az AB-hoz. Itt egy előre megírt beadvány, ha esetleg olyan rendeletet hoz a helyi testület, ami a kiszolgáltatott embertársaink ellen irányul.

Az Alkotmánybíróság postacíme: 1535 Budapest, Pf. 773.

Felhívás

Címkék: hajléktalan hideg

2010.12.16. 12:04

  A meteorológiai előrejelzések alapján rendkívül hideg napok várhatóak. A Menhely Alapítvány arra kér mindenkit, hogy a következő fagyos napokban különösen figyeljünk egymásra, fűtési gondokkal küzdő szomszédainkra, a közterületeken meghúzódó fedél nélküli emberekre!


A nap 24 órájában hívható a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata. Ha felszerelés, meleg ruha nélküli, segítséget kérő emberrel találkozunk a közterületeken, haladéktalanul hívjuk a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálatát a +36 1 338 41 86-os telefonszámon! A Diszpécser Szolgálat gondoskodik arról, hogy a krízis helyzetben levőkhöz a leghamarabb eljussanak az utcai szociális munkások. Ha eszméletlen, végtagtörött, fejsérült vagy zavart embert látunk, értesítsük a mentő szolgálatot!

Felelősek vagyunk egymásért!

Kísérlet

Címkék: utca hajléktalan szemét tisztaság

2010.12.13. 09:11

Na nézd már, hát mi történik itt? Hajléktalan emberek tudnak élni a lehetőséggel - ha kapnak? 

 

 HAJLÉKTALAN EMBEREK DOLGOZTAK A MAGDOLNA-NEGYEDBEN – LEZÁRULT A MENHELY ALAPÍTVÁNY MINTAPROGRAMJA

 
Alaposan rácáfoltak a hajléktalanokat övező sztereotípiákra a most lezárult foglalkoztatási programban részt vevő hajléktalan emberek. A program ideje alatt (2010. június 28. – 2010. október 31.) 22 személyt összesen 293 alkalommal foglalkoztatott a Menhely Alapítvány, megbízási szerződéssel, napi kifizetésekkel.
 
A Magdolna Negyed Program II.részeként – az MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési program T3/5 – a Dankó utca közterület felügyelete szociális munkások segítségével – projektet a Menhely Alapítvány bonyolította le.
 
 
A programban résztvevő szervezet összehangolt munkájával valósult meg, a jól sikerült együttműködés, mintaként szolgál a hasonló programok számára.
A program célja az volt, hogy a Magdolna-negyedben, különösen annak bizonyos területein (Dankó utca, Mátyás tér, Szerdahelyi utca, Teleki tér) képzett és gyakorlattal rendelkező szociális munkások utcai szociális munkát és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak az itt élő vagy megforduló hajléktalan emberek számára, valamint elősegítsék azok alkalmi foglalkoztatását.
A foglalkoztatási programnak köszönhetően hajléktalan személyeket foglalkoztattunk közterületek takarítására hétfői és pénteki napokon. A Magdolna-negyedben végzett közterület-takarításért naponta 4000 Ft-ot, és meleg ételt is kaptak az otthontalan munkavállalók
 

 
 
A program során nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani az együttműködő partnerrel, a JKKSZ Kft. munkatársaival. A program beindulását megelőzően aggódva tekintettek a hajléktalanok foglalkoztatása elé, de sikerült olyan személyeket bevonni, akik az igen szigorú feltételrendszer ellenére is maradéktalanul helyt álltak, megbízhatóan és pontosan végezték munkájukat.
Az utcai szociális munkások elsősorban azon ügyfelek közül választották ki a munkavállalókat, akikkel a Magdolna-negyed területén találkoztak, vagy ott „laktak”, vagy ott vettek igénybe valamilyen szolgáltatást.
 
A program eredményei:
 
Szociális munkásaink tapasztalatai szerint a hajléktalan emberek szívesen és nagy lelkesedéssel vállalták a munkát. A JKKSZ KFT. munkatársai örömmel tapasztalták, hogy a foglalkoztatott hajléktalanok megbízható és jó minőségű munkát végeztek, még a korábban foglalkoztatott dolgozóiknál is jobban tudtak rájuk számítani. A RÉV8 Zrt. visszajelzése alapján a Magdolna-negyed lakói is kellemesen csalódva tapasztalták, hogy környezetük rendjét, tisztaságát hajléktalan emberek tartják fenn.
 
A projektnek köszönhetően a takarítást végző hajléktalanok közül többen átmeneti szállóra költöztek. Szinte mindannyian felruházkodtak, mobiltelefont vásároltak, hogy a későbbi munkavállalásuk érdekében elérhetőek legyenek, és kapcsolatot tudjanak tartani. A fizetésükből rendes ételt tudtak vásárolni maguknak, megnőtt az önértékelésük, másképp látták a környezetüket és ahhoz való viszonyukat. Ismételten bebizonyosodott, hogy hasznos munkavégzés és persze megfelelő ellenszolgáltatás biztosításával komoly lépéseket tehetünk afelé, hogy a legszegényebb emberek visszataláljanak társadalmunkba.
 

A Diszpécserportál Baráti Kör tagjai döntötték el, hogy megrendezik a Hajléktalan Művészek Első Országos Fesztiválját.

A diszpecserportal.hu jelenleg az egyetlen országos, a hajléktalan ellátást szolgáló, napi szinten aktualizált, intézménykereső szolgáltatást biztosító, élő weboldal Magyarországon. A portált 2007 szeptemberében  hozták létre azzal a céllal, hogy a hajléktalan ellátásban dolgozó szociális munkások számára összegyűjtse és elérhetővé tegye azokat a szakmai anyagokat, cikkeket, információkat, melyek segítik, megkönnyítik a terepen dolgozó segítők napi munkáját, valamint, hogy az ország különböző pontjain dolgozó segítő szakemberek számára legyen egy olyan virtuális szakmai találkozóhely, ahol véleményt, tapasztalatot cserélhetnek, megoszthatják egymással az örömeiket vagy indulataikat.

Mi lesz ez a fesztivál? Egy találkozás. Találkozás a közönséggel, a többi művésszel, más művekkel. Kommunikáció, láthatóság. A hajléktalan lét pedig a nem-kommunikáció, a nem-láthatóság.
Legalábbis a többség – a nem-hajléktalanok - perspektívájából. És az is ebből a perspektívából fogalmazódik meg, hogy milyennek látják a nem-hajléktalanok azt, akinek „nincsen ajtaja” (hogy az egyik művész verséből idézzünk).
Rendszerint, és persze nagyon is okkal, az látszik, ami nincs – lakás, állás, pénz, finom illat, rendesen vágott haj, méltóság…
Ami van, ami ugyanolyan, mint bárki másban, pláne, ami több, a tehetség, az alkotás iránti vágy, a létrehozás és megosztás öröme – ez az, ami nem látható. Ezek azok a dolgok, amik mentén NEM szoktunk a hajléktalanokra gondolni.


Most itt a lehetőség!
Nem csak gondolni – részt venni.
Megnézni, meghallgatni – kommunikálni.
Ajándékot készíteni, vagy csak lenni, együtt velük.

A LÁTSZOM! - Hajléktalan Művészek Első Országos Fesztiválja éppen ezért jött létre, hogy legyen egy hely, egy alkalom, ahol róluk szól a történet. Az ő történetük.

November 20, 10.00-22.00 óráig, Bálint Ház 1065 Budapest, Révay utca 16.

Fellépők névsora:

Aczél Lászlóné Markó Andrea - versmondó
Dvorcsák Gábor - grafikák
Haziel - tempera festmények
Hocsi - gobelinek, grafikák, tempera festmények, prózaíró, felolvasó
Szele Orsolya - keresztszemes hímzések, gobelinek
Veszelei József - grafikák
Leé József - költő, versmondó
Orbán Anna - prózaíró, költő, felolvasó
Hódi László - grafikák
Tintér Attila - grafika
Bada Zoltán - zenész
Kovács János - grafika, szobor

Csoportok:
Acapella kórus
Happy Street Boys zenekar
PER-On zenekar
Józan babák Play Back színháza
Fáradt Angyalok színjátszó csoport

 

 Igen érdekes meghívót kaptam - na nem közvetlenül, hanem továbbítva. Nem is Értem én, hogy nem ott lakom, és erős kétségeim többször megfogalmaztam a Magdolna Negyedi Szomszédsági Tanács (MaNeSzoTa) létrejötte, valamint vezetőjének kompetenciái miatt, ezért nemkívánatos személy vagyok számára - de hát kicsi ez a kerület, minden kiderül, és talán nem tud kitiltani egy közösségi házból...:)

A meghívó nem tartalmazta, kiket hívtak még meg, talán a hajléktalanokat is - csak hogy tudjuk, ők az adott szállóra vannak bejelentve, tehát itt lakók.

Azonban ennél is fontosabb, hogy minél több ember eljöjjön, hogy beszélhessünk a hajléktalanokról, a hajléktalanságról és a megismerjük ezt az állapotot - még ha nem is megtapasztalva. 

Kedves Barátaink!

Szeptember 21-én (Kedden) 18-ra az „Állampolgári Részvétel Hetére” időzítve a Kesztyűgyár Közösségi Ház-ban irányított fórumot tartunk

"Hajléktalanok és lakosság"

címmel


Tervezett napirend:


Bevezetés

Helyzetfelmérés - Panaszbörze
• Résztvevők konkrét eseteket sorolnak – megoldási javaslat nélkül
• Az esetek vázlatos feljegyzése, csoportosítása

Háttérismeretek I. - A hajléktalanokkal kapcsolatba kerülő szervezetek

Háttérismeretek II. - A hajléktalanság szintjei

Patthelyzetek, joghézagok
• Résztvevők fogalmazzák meg a panaszbörzén felsorolt esetek alapján

Ami nem megoldás
• Résztvevők gyűjtik össze, ha kell, akkor megvitatva

Megoldások keresése – Ötletbörze
• Résztvevők gyűjtik össze, előbb megvitatás nélkül
• Megoldási javaslatok csoportosítása, rangsorolása, értékelése

Összefoglalás


Cselekvési terv:

Minimum két fős teamek kialakítása, akik előre egyeztetett időpontban végiglátogatják a helybeli hajléktalanellátó intézményeket

 

Eredményes napokat kívánva tisztelettel:

Frank Sándor
Magdolna negyedi Szomszédsági Tanács
elnök

 


Melléklet:

(kérdések intézményvezetők felé, amelyekre választ várunk)


I. Esetkezelés (Barna kupac)

Ismeretlen személy (valószínűleg hajléktalan) a bérház kapuja és az abban lévő élelmiszerbolt között végzi nagydolgát, újságpapírral törli magát "tisztára". Időpont: valamikor péntek este. A közhasznú takarítók már bezártak, hétfőn reggel nyitnak ki. E sorok írója szombaton korán reggel találkozik az átlagot messze meghalódó méretű "barna kupaccal". Sietnie kell, így nincs ideje visszafordulni fényképezőgépért.
Dél körül érkezik haza, a kupac még ott van, a papír eltűnt. Lehozza a fényképezőgépet, és akkortól kezdve rendszeresen fényképezi a kupac sorsát.

Vasárnap délelőtt valamennyire megszáradt a halom (külseje), talán a ház takarítója, vagy a boltos lehetett, aki seprűvel megpróbálta elseperni, de pórul járt: a belseje még teljesen lágy maradt. Így a munkát félbehagyta, látszanak a gallyseprű nyomai a kupacon. Eddig a faltól 15-20 centire volt csak az oda nem illő halom, most már a szétkent bélsár a járdán is jobban elterpeszkedik. Fotósunk így lefotózza azokat a barna lábnyomokat is, amelyeket a figyelmetlen gyalogosok produkáltak mindkét irányba.

Hétfő reggel első út a köztisztaságiakhoz vezet. Itt a lakó megtudja, hogy sajnos a fenntartó nem biztosít pénzt arra, hogy a takarítók hét végén is dolgozzanak. De azonnal intézkednek. És az addigra valóban megszáradt maradékot eltakarítják.

Kérdéseink:
1. Ön szerint egy társasház, bérház takarítójának alapesetben bele kell-e hogy tartozzon a munkaköri leírásába a ház előtt ilyen módon rendszeresen keletkező szennyeződés eltakarítása?
2. Ha egy ház megköveteli a takarítótól, hogy az ilyen szennyeződést is soron kívül takarítsa el, és ezért az átlagostól magasabb bért kell hogy fizessen, Ön szerint a ház kire háríthatja át az átlagos bér és a megemelt bér közötti különbség viselésének terhét?
3. Ön szerint tekintheti-e úgy a lakosság, hogy Józsefvárosban a főleg hétvégi áldatlan viszonyok kezelése nem a lakosság dolga, hanem az önkormányzaté, a fővárosi önkormányzaté vagy a kormányé, és az általuk erre a célra fenntartott intézményeké?
4. Hasonló esetben kihez forduljon az a lakó, aki nem akarja elfogadni, hogy külföldi vendégét ilyen állapotok mellett kell hazakísérne?
5. Ön szerint mit lehetne tenni azért, hogy ilyen esetek lehetőleg elő se forduljanak?
6. Mit javasol, hogy mi lakók hogyan érjük el a megfelelő intézkedés minél előbbi meghozatalát?
7. Ön (vagy intézménye) ebben mit tud segíteni nekünk?


II. Esetkezelés (Villamosmegálló)

A fiatalasszony gyermekével a Népszínház utcai villamos megállójához szeretne odamenni. A villamosmegállóban azonban 8-10 hajléktalan ül, áll, körülöttük rengeteg szemét, néhányak kezében boros flaska, és óriási bűzt árasztanak maguk körül. Pár méterre tőlük megáll, és várja a villamost. Közben az egyik férfi egy nagyobb papírt ledob a földre, és lakótársunk ezt szóvá teszi. Válaszként minősíthetetlen szidalmazást kap, és jobbnak látja, ha 8 éves gyermekével minél hamarább elmegy onnan. Tehetetlennek érzi magát, hiszen már 8-10-szer hívott ilyenkor rendőrt, de a helyzet csak nem változik. És a rendőröktől ő is tudja: nemcsak hogy nem lehet őket megbírságolni (hiszen nincs pénzük, nem behajtható), de egy-egy ilyen hajléktalan még attól sem fél, hogy akár le is köpje a rendőrt. Hiszen hozzányúlni nem szabad, ha meg beviszik, az neki szanatórium, ingyen ellátással.

Kérdéseink:
1. Ön szerint ebben a konkrét esetben mit kellett volna tennie a fiatalasszonynak?
2. Ha a hatósági intézkedések ellenére rendszeresen ismét a hasonló helyzet fordul elő, melyik hatóságoknak kellene hatékonyabban eljárni, és hogyan, hogy ezt megelőzzék?
3. Ha az illetékes hatóságoknak nincs megfelelő kapacitásuk (költségvetésük) az eset rendszeres, folyamatos kezelésére, akkor mi, lakók, mit tehetünk azért, hogy ez az érintett döntéshozók előtt elég nyomatékkal hangsúlyozódjon?
4. Ön szerint van-e lehetőségünk helyi lakosként bekapcsolódni egy olyan folyamatba, amely azt eredményezi, hogy ezek az állapotok jelentős javuláson menjenek át? Többen is vagyunk, akik készek lennénk pénzt, időt, energiát szánni arra, hogy környezetünk élhetőbbé váljon. Mit tanácsol, miben tudnánk segíteni?


III. Esetkezelés (Ellátatlanul)

Az utcánkban lévő hajléktalanellátó intézmény vonzza a hajléktalanokat. Sok órával, jó idő esetén alkalmanként fél nappokkal a befogadási idő előtt már itt vannak az utcában (minden ülésre alkalmas vízszintes felületen ők ülnek), elfoglalják a tér le nem zárt részét, övék a padok is. Várhatóan majd övék lesz a kiépítésre kerülő "sétálóutcák" műbútorai is. Nyitás előtt fél órával oda tömörülnek a bejárat elé, rendszeresen 30-50 fős csoportok. Ha az arra járó ember a járdán közelkedik, akkor átmegy a túloldalra, mert bár ott is vannak, de ott kevesebben, ők csendesen borozgatnak.

Megnyílnak a kapuk. Elkezdődik az adatok rögzítése, iratok áttekintése - a szociális munkások végzik a dolgukat. Közben sorra kerül az egyik agresszívabb hajléktalan, akiről messziről érződik, hogy piás. Erre hivatkozva őt nem engedik be az intézménybe, hiszen a szolgáltató kapun belül már felelős a befogadottakért, és nem keresi magának a bajt. Érthető. Így az össze-vissza beszélő, kicsit agresszív hajléktalan kint marad.

Letelepedik a kapualjba. A társasház lakói az elmúlt években draztikusan növelték a közös költséget, és mostanra rend van a házban. Mindent igényesen felújítottak, mindenhol virágok, friss festés, szép, élénk színek, stabil bejárai ajtó kaputelefonnal. Jó érzés itt lenni az udvaron. Amíg ki nem megyünk a kapun. De a kapualjban ott ül hajléktalanunk, csomagjai mellette, gyűlik a szemét is, és már maga alá is vizelt. A lakók szeretnék eltávolítani, de nem lehet, emberünk nagydarab, és erőszakos. A rendőrnek nincs miért beavatkozni (hova küldje?), a mentők nem jönnek (csak fekvő embert visznek el a detoxba, ez még annyira nem részeg).

Kérdéseink:
1. Ön szerint jogos elvárás-e a lakosság felé, hogy a szakma megfelelő szervei helyett "befogadja" az ilyen eseteket?
2. Mit tanácsol, ilyen helyzetben kit hívjon a lakosság?
3. Ki tehető felelőssé ezért az esetért?
4. Mit tegyünk, ha a kihívott illetékes szerv nem intézkedik, vagy nem elég hatékony?
5. Ön szerint milyen jogszabályi módosítások kellenének ahhoz, hogy ilyen helyzetek ne fordulhassanak elő?
6. Ön szerint ha bármely intézményre ráterhelik az ilyen esetek kezelését, annak plusz költségeinek állását ki felé továbbíthatja?


IV. Esetkezelés (A "küszöbön")

A média hírt ad róla, hogy a kormányzat fél fog lépni a hajléktalanok megrendszabályozására. Például a közterület nem megfelelő használata esetén. De a hajléktalanok akkor is hajléktalanok maradnak. Mi, Magdolna negyedi lakosok attól tartunk, hogy a frekventáltabb helyekről eltávolított hajléktalanok majd még inkább ida jönnek, ahol a hajléktalanellátás intézményei átlag feletti mennyiségben működnek. Ide, Józsefvárosba, és azon belül is a Magdolna negyedbe.

Egy kimutatás szerint Budapest hajléktalanellátásának egynegyede (24,7%) Józsefvárosban koncentrálódik. De még ez az információ sem érzékelteti a probléma teljes súlyát. Hiszen a hajléktalan és hajléktalan között óriási különbségek vannak. Így a feléjük irányuló hajléktalanellátásnak is vannak szintjei, és nagyon szeretnénk tudatosítani, ide nem csak a kiépített ellátó kapacitások egynegyede tömörül, hanem ezen belül is elsősorban a leginkább lecsúszottabbaknak kínált szolgáltatások ezek. Tehát a maradék három negyed "kulturáltabb", mint a "mieink". A "mi hajléktalanjaink" (akik papíron lehet, hogy máshová tartoznak, de gyakorlatilag itt veszik igénybe a szolgáltatásokat) tehát (természetesen vannak kivételek) átlagosan nézve a budapesti összes hajléktalan leglecsúszottab 15-20%-a. Akik nem is mindig akarják igénybevenni a szolgáltatásokat ("a szállón meglopnak"), vagy nem tudják igénybevenni (részegen nem engedik be). De itt vannak, és várhatóan még inkább itt lesznek nálunk, a "küszöbön": az utcán. Erre a  leglecsúszottabb rétegre jellemző: "minél büdösebb, minél koszosabb vagyok, minél inkább taszító vagyok, annál inkább kikerülnek, és nem szólnak hozzám". Valahol igaza van, hiszen egy idáig jutó embert nincs értelme rendreinteni se lakosnak, se rendőrnek, se szociális munkásnak, senkinek. És itt éli botrányos életét: például rendszeresen vizel úgy, önmagát nem is takarva, hogy itt lakó gyerekek-lányok-asszonyok is szembesülnek nemiszervével, vagy a közelben levő átlagemberek jelenétében éli nemi életét, vagy az éjszaka csendjét folyamatosan zavarva "intézi" vitás ügyeit részeg társaival, stb...

Kérdéseink:
1. Ön jogosnak látja-e a helyi lakosok azon igényét, hogy a politika (önkormányzat, főváros, kormányzat) ismerje el a felelősségét a jelenlegi körülmények kialakulásában (aránytalanság, megoldatlan helyzetek tömkelege)? Egyetért-e azzal, hogy ezen felelősség vállalásaként erre a területre érvényes speciális jogszabályok szülessenek (például a teljes közterülettakarítás az önkormányzat cégeinek a feladata, és nem az egyébként máshol jogos "saját háza előtti felelősség" viselése), kiemelt költségvetés (például folyamatos hétvégi takarítás), a lakosság valóban érdemi beleszólási és kontroll lehetőségének biztosítása (rendszeres találkozók a különböző intézmények vezetőivel, intézkedési tervek létrehozatalába beleszólás, megvalósulás ellenőrzése), a szolgáltatók felé (anyagi támogatás mellett) magasabb követelmények támasztása (pl. befogadás előtt fél órákkal az utcán ne kelljen tömegesen gyülekezni a hajléktalanoknak, az utcán is legyen nyilvános wc, stb...), a megoldatlan joghézagok azonosításába és felszámolásába is vonják be a lakosságot (pl. mi legyen azzal a részeg hajléktalannal, aki saját lábán meg tud állni, de nem fogadja be egy intézmény).
2. Ön jogosnak látja-e azt az állampolgári igényünket, hogy a hajléktalanok felé olyan környezetet kell biztosítani, amely motiválja őket a feljebb emelkedésre (valóban megvalósítható életstratégiát kínál nekik), és amely visszatartja őket attól, hogy az alacsonyabb szintre kerülésbe beletörődjenek?
3. Ön elfogadja-e azt a véleményünket, hogy a fenti kérdésekben nem csak a szakma, nem csak a politika, és nem csak az esetleges hajléktalan szervezetek kell hogy közösen keressék a megoldást, hanem a lakosság (mint akik közül sokan kerülhetnek, és sajnos kerülnek is majd hasonló helyzetbe), és azon belül is a különösképpen hajléktalanokkal megterhelt helyen élő lakosság tenni akaró képviselői is illetékesek kell hogy legyenek, abban bízva, hogy nem csak ötleteikkel, kezdeményezéseikkel, más nézőpontból való "többet látásukkal", munkavállalásukkal segíthetnek, hanem lakótársaik felé való közvetítői, megoldás irányába orientáló, előrelépéseket elmagyarázó, szélsőségeket leszerelő hatásuk sem elhanyagolható.


Adomány

Címkék: hajléktalan adomány

2010.07.28. 19:30

 Sok a hajléktalan az utcákon - főleg az elmúlt napok nagy hősége hajtotta ki őket, hiszen a szállók 20-30 ágyas nagy termeiben éjjel is elviselhetetlen a forróság, kint az utcán viszont ki lehet bírni.

Sokan segítenek rajtuk, sokan dolgaznak értük - bár biztosan elkelne a több segítség. Érkezik is: pékárú lerakva a bokor alá, ruhák kirakva a szelektív mellé.


Segítsünk embertársainkon, de ne így!